Elhunyt 82 éves korában Sas József Jászai Mari-díjas színészművész, rendező, színházigazgató - közölte vasárnap felesége az MTI-vel.
A járvány miatt csak technikai közvetítéssel tudott összejönni december 7-én a Kongresszus által választott új Szövetségi Tanács, amelyben persze sok olyan kollégánk kapott újra bizalmat, akik már évek, évtizedek óta végzik ezt a munkát választóik töretlen bizalma mellett.
Részletesebb információkért kattintson a cikk címére!
A Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletével akként döntött, hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki 2020. november 4-ével.
Kedves Kolléganők és Kollégák!
Sajnálatosan a járvány a művészeti területen egyre több munkahelyen megjelent. A koronavírus további terjedésének megakadályozása és az ügyeiket intéző kollégák és munkatársaink egészségének védelme érdekében a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége képviselőjeként szükségesnek látom azonnali óvintézkedések bevezetését. Reményeim szerint ezeket a változásokat csak a járvány terjedésének jelenlegi intenzitásának idejére szükséges fenntartanunk.
A fentiek megvalósítása érdekében székházunkban (Budapest, III. Vörösvári út 101.)
2020. október 14-től
a személyes ügyfélforgalom szünetel.
Részletesebb információkért kattintson a cikk címére!
Chagall sálja
Sinkovits Imre halálával nagy veszteség érte a magyar színházi életet. Művészetének nagyságáról, tehetségéről oldalakat írhatnánk. Ehelyett álljon itt egy történet, amelyet Dőry Virág művésznő mesélt el, neves kollégájára emlékezve:
– A Madách Színházban ment egy darab, amelyben Sinkovits Imre Tolnay Klári partnere volt, Chagallt, a festőt alakította. A produkció jelmezeit én terveztem. Többek között egy zöld sálat is csináltattam a festőnek. A jelmezes főpróbán azonban a szívemhez kaptam, amikor megláttam a sálat Sinkovits nyakában. Hihetetlenül rosszul állt neki az a salátazöld szín. Le akartam szedni róla, ám ő nem engedte, hiába magyaráztam, milyen pocsékul néz ki benne. Aztán elérkezett a premier, amelynek vacsorajelenetéhez egy tál salátát rendelt magának. A zöldségeknek majdnem ugyanolyan színük volt, mint a sálnak. Sinkovits Imre előbb megette a salátát, majd utána „elfogyasztotta" a sálat is. A közönség – Tolnay Klárival együtt – dőlt a nevetéstől, percekig képtelenség volt folytatni az előadást. Akkor értettem meg a borzalmas ruhadarabhoz való ragaszkodásának okát. Ezzel igazolta a színházi közhelyet: az igazi színész még a hibából is erényt kovácsol.