BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Egy film, aminek szaga van
Dátum: 2010. április 21., szerda, 12:12
Kicsit nosztalgiáztam: újra megnéztem DVD- az 1998-ban készült, csodálatos brazil filmet: a Központi pályaudvart. Most is megkönnyeztem a végét.

A film egy road-movie, főszereplője Dora (Fernanda Montenegro bámulatos, rengeteg nemzetközi díjjal joggal jutalmazott alakításában), a nyugdíjas tanárnő, aki a Rio De Janeiró-i főpályaudvar egyik zugában pénzért leveleket ír az írástudatlan átutazóknak. Amiket aztán soha nem ad postára, de hazaérve remekül elszórakoznak a levelek tartalmán szintén ex-tanárnő barátnőjével, s mint a végzetet eldöntő teremtmények, kényük-kedvük szerint döntik el a levelek sorsát: a levél a szemétbe menjen vagy az asztal fiókjában pihenhet, ahol még bármi megtörténhet vele.




Egy nap a 9 éves Josue és édesanyja írat levelet Dorával – a fiú apjának, akit felesége otthagyott, de most mégis látni szeretné. A levél megírása után pár perccel Josue anyját elüti a busz. Dora a lelkifurdalástól vezérelve hazaviszi magával a fiút. De megszimatolja az üzletet is: jó pénzért eladja a kisfiút gyerekkereskedelemmel foglalkozó embereknek, lelkiismeretét azzal nyugtatva, a fiú jó helyre kerül majd. És a pénzből rögvest új tévét evsz magának. De barátnője rájön, mit tett és kérdőre vonja és megvilágítja: a vevők szervkereskedéssel foglalkozó gyilkosok. Így Dora visszamegy a helyszínre és elmenekíti a fiút és most már ketten menekülnek el a városból és Josue apja keresésére indulnak egy autóbuszon és ezzel megkezdődik kettejük mulatságos, emberi és megható kalandja.

Nem tudom másként írni: ennek a filmnek SZAGA VAN. A szó legjobb, legnemesebb értelmében véve. A szereplők szinte lejönnek a vászonról, körülvesznek minket: az egész mozi annyira emberi, annyira belénk mászik, hogy szinte észre sem vesszük, de máris belecsöppentünk a filmbe, Brazília forgatagába, ott zötykölődünk a tömött járműveken, sétálunk a pályaudvar forgatagában, együtt lélegzünk a szereplőkkel és végig nevetjük-könnyezzük ezt a gyönyörű csodát, amit csupa nagybetűvel írva úgy hívnék: FILM. – A legjobb fajtából.

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
élet 2010-04-25 19:18 | Válasz erre | #2
:-)

leslie 2010-04-22 18:52 | Válasz erre | #1
ezt a mozit anno én is láttam, és valóban baromi jó, nagyon tetszett és a főszereplő színésznő alakítása csillagos ötös!

Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Szomory Dezső szerette az embereket, de legalább annyira az állatokat. Volt egy gyönyörű macskája, amely, vagy inkább, aki minden tekintetben megkülönböztetett bánásmódot élvezett az író legénylakásában.
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„ Bármiben hiszel is, meghalsz, de ha semmiben sem hiszel, már élő halott vagy."
Kertész Imre
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ