BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Inkább a vakság?
Dátum: 2010. július 1., csütörtök, 12:12
Döbbenetesen jó, megrázó, letaglózó, elgondolkodtató. Ezekkel a szavakkal tudnám jellemezni a Vakság című filmet. A mozi a Nobel-díjas Saramago regényéből készült.

Pedig kicsit féltem tőle, hogy elrontják, de szerencsére a zseniálisan megírt alapanyag jó kezekbe került: Fernando Meirelles rendezte a filmet, akinek pl. Az elszánt diplomata-t, és a zseniális Isten városa-t köszönhetjük.

Na de ugorjunk gyorsan a sztorira: forgalom, autók, szokásos hétköznap, majd egy autó leáll, akadályozva a többieket, indul az anyázás, majd kiderül, a vezető nem bunkó, nem rosszul van, illetve nem egészen: a fiatal japán férfi hirtelen megvakul. (És ami izgalmas: a vakság itt nem sötétség, épp ellenkezőleg: világosság, egyfajta vakító fehér fény. Mint valami isteni beavatkozás.)

Így indul el a járvány és sorra mindenki megkapja, aki találkozik a férfival: az őt vizsgáló orvos, az autóját ellopó férfi, felesége, stb. Egyre terjed a hirtelen vaksággal járó járvány és  a kormány óvintézkedésként karanténba zárja azokat, akik már megkapták. Julianne Moore egy feleséget játszik, a japán férfit vizsgáló orvoséét, aki nem akar elválni férjétől (aki ugye szintén megvakul), így ő is vaknak tetteti magát. És a karanténba zárt emberek közt, akik elég gyorsan teljesen elszigetelődnek a játványtól reszketve rohanó külvilágtól, elkezdik belterjes életüket, ami döbbenetes borzalmakat rejt. Hamar felbukkan egy fiatal srác (Gael Garcia Bernal, a mexikói amorózó ezúttal negatív szerepben), aki átveszi a "hatalmat" és elkezdi zsarolni a többieket. Mivel is, mi lehet egy ilyen összezárt világban a túlélés kulcsa: az élelem. És a zsarolás eszköze: a fegyver. (Hiába vak mindenki, ha elkezd lövöldözni, előbb-utóbb úgyis eltalál valakit.)



Egyre szörnyűbb rémségek következnek, s morbid részlet: a zsaroló legnagyobb segítsége egy "profi" vak, vagyis aki már korábban megvakult, nem ebben a betegségben, így tökéletesen elboldogul vakként ebben a világban, ellentétben a frissen megvakult botladozókkal. Rémisztő vonal a sztoriban, hogy épp ez az elesettek életét élő figura válik az egyik legaktívabb, legnegatívabb segítőjévé a karanténbeli pokol elszabadulásának. Szerencsére a zsarolók nem tudják, akad egy valaki köztük, aki mindenkinél "erősebb", bár ezt titkolja és nem is él vissza vele: egy nő, egy feleség: az egyetlen, aki lát. És aki segítségnyújtásra használja előnyét, nem zsarnokoskodásra. Szerencsére ilyen is van.

A fertőzöttek, az elesettek, akiket megtagadott a külvilág (na, ez is megér egy misét, hogyan viselkednek a karanténba zártakkal az őket őrzők és a kormány), ahelyett, hogy egymást segítenék, harcba kezdenek. Nem mesélek el mindent, akit érdekel nézze meg.

A látást, mint olyat járja körül a film, külső és belső látás, szemmel és anélkül. Mi az, amit látsz és mi az, amit láthatsz és mi az, amit jobb, ha nem látsz. Mikor az orvos megkérdi a feleségét, aki lát:

- Félsz becsukni a szemed?
- Félek kinyitni.

Engem megrázott, elborzasztott, mennyire pontos, okos, és kegyetlen látleletet adott ez a film ez emberiségről. Szörnyű, de minden egyes pillanata igaz. Az emberiség ilyen. És megérett a pusztulásra.

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
leslie 2010-07-02 13:14 | Válasz erre | #1
Én is láttam ezt a mozit. Tényleg nagyon üt. Mindenkinek látnia kellene!

Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Szomory Dezső szerette az embereket, de legalább annyira az állatokat. Volt egy gyönyörű macskája, amely, vagy inkább, aki minden tekintetben megkülönböztetett bánásmódot élvezett az író legénylakásában.
 
Ludwig van Beethoven és Johann Wolfgang Goethe 1807-1808 táján együtt üdültek Karlsbadban. A zseniális zeneköltő és a költőzseni összebarátkoztak, s gyakran indultak együtt kocsikirándulásra.
Aforizmák
„Nem szabad szégyenkeznünk, ha beismerjük tévedésünket, mert ez azt mutatja, hogy bölcsebbek vagyunk ma, mint tegnap voltunk."
Jonathan Swift
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ