Rodolfo - (Gross Rezső) Gács Rezső 

Bűvész

1911. május 16. Budapest -  1987. január 25. Budapest

Adatok:

1917-1925 - elemi és polgári iskolák

1925-től Budapesten a Károly krt 3. szám alatti Gál úridivatárú üzletben inas

1925 – még a polgáriba jár, amikor a Dunából kiment egy fuldokló kínai bűvészt, aki életéért cserében megtanítja két bűvészmutatványra 

1925 – találkozik Ódry Zuárddal (Ódry Árpád, a nagy színész testvére),  a Magyar Mágusok Szövetségének elnökével, aki tanítványává fogadja

1925-1927 - Ódry tanítványa - nappal a Gál féle divatáruban kereskedősegéd

1927 - első fellépése Ódryval

1929 – Ódry Zuárd a Rodolfo Grosso művésznevet adja az ifjú Gross Rezsőnek; később Rodolfo művésznéven válik ismertté

1930 – származása és társadalmi helyzete miatt nem veszik fel a Magyar Mágusok Szövetségébe; ezt követően artista vizsgát tesz, majd a Royal Orfeumnál próbál szerencsét

1930 – első fellépése a Fővárosi Nagycirkuszban

1931 – bűvészmutatványaival több külföldi városban sikert arat

1932 - 1938 – kezdetben populáris bűvész-trükkökkel érvényesül. Az ujjelvágás, a zsilettpenge-evés, a chicagói golyó mutatvány és a színpadi zsebtolvajlás teszi országszerte elismertté

1939 – önálló revütársulatot hoz létre, s egészestés műsoraikkal járják a világot

1939-1941 – a több éves turné során járt bolgár színpadokon, majd Görögország több városában (Athén, Tesszaloniki), később Isztambulban ért el nagy sikereket. Az utazás több egyiptomi várost érintő fellépéssorozattal ért véget, ahol három ízben lépett fel Faruk egyiptomi király előtt. 

Amikor a második világháborúban Magyarország hadba lépett kiutasították Alexandriából

1941 – első munkaszolgálatos ideje

1942-1944 – kórházakban sebesült katonák számára tart előadás-sorozatot

1945-ig – munkaszolgálatosként az ukrajnai hómezőket járja

1945 - 1962 - nincs állandó szerződése, önálló műsorával, s alkalmi társulatokkal felváltva működik

1945-1948 – országszerte turnézik – állandó partnere Karády Katalinnak

1948 – az Artista Akadémia tanárává nevezik ki

1950-től – az Állami Artistaképző Iskola tanára lesz

1950-1956 – Latabár Kálmán társulatával járja az országot

1957 – a párizsi Olympia színpadán lép fel nagy sikerrel

1957 – "Vigyázat, csalok!" - címmel könyve jelenik meg

1957 –  A Füles című, igen népszerű hazai fejtörő magazin heti rovatát szerkeszti "Rodolfo bűvésziskolája" címmel évtizedeken át (eleinte Bűvészcilinder címen)

1957 –  szerepel Londonban a BBC televízió karácsonyi, élő, esti főműsorában

1960 –  érdemes művész kitüntetésben részesül

1962-től – a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat alkalmazásába lép

1963-tól – a Magyar Artista Művészek Szakszervezetének elnöke

1965 – megjelenik második könyve "Rodolfo bűvészkönyv" címmel

1966 – a játékboltokban is megjelenik bűvészdobozaival

1968 –  önálló tévésorozattal jelentkezik Romhányi Józseffel

1971 – megkapja a kiváló művész kitüntetést

1973 -- megjelenik "Rodolfo így csinálja!" címmel a harmadik, lányával, Gács Judittal közösen írt bűvészkönyve

1979 – ismét piacra kerül a népszerű Rodolfo varázsdoboz a gyermekek számára

1986. január 13. -- Utolsó fellépése a Mikroszkóp Színpadon

1987. január 25. -- imádott felesége, Olga halála után négy nappal meghal

1987 -- "Vigyázat, most nem csalok!" címmel megjelenik Berend Mihálynak tollba, pontosabban magnetofonba mondott életrajza

„Gyakran elnézem őt, amint felemeli mutatóujját, s tréfás-komolyan mondja ezt. Ilyenkor elfog valami mély meghatottság, és a legszívesebben odakiáltanám: Vigyázat! (...) Rudi bácsi az egyetlen, aki nem csal!" 

(Körmendi János: Rudi bácsi - Film Színház Muzsika, 1984. 01. 07.)

Fiatalon naponta nyolc órát gyakorolt, később már „csak” négy órát töltött tükör előtt kondicionálással. Több mint 5000 trükköt ismert és művelt, ezek számtalan kombinációjával. Színpadképesen közel 1000 mutatvány, kártyatrükk, eltüntetés, megjelenítés, hipnózis tartozott a repertoárjába, s színpadi "tolvajlás" terén nemigen akadt párja a világon. Nadrágtartó, irattárca, aprópénz, jegyzetlapok kerültek vissza az elképedt áldozatokhoz, a publikum nem kis derültségére, ám a meglepett partner mindig mindent hiánytalanul visszakapott. A szemfényvesztés művésze volt, csodálatos emberismerettel, komoly színészi tehetséggel, alaposan begyakorolt mozdulatokkal, amelyekhez kitűnően párosult a senkivel sem összetéveszthető és mindig elegáns megjelenés, mimika, s a sokszor nehéz produkciók végén megjelenő, mindent feloldó, őszinte mosolya. Tréfálkozása mindig tisztelettudó és illendő volt, csibészesen kedves feloldással a mutatvány végén.

Bűvésznemzedékek kerültek ki a keze alól, akik szerte a világon hordozzák Rodolfo szakmai odaadásának és fáradhatatlan szorgalmának oltványait.

Az International Magic World Organisation - amely a jelenleg is a világ legnagyobb szervezetének tekintett, s 1968-ban Tony Hassini által alapított International Magicians Society elődjének tekinthető a maga közel 37 000 tagjával - igen előkelő helyen, a világ első öt bűvésze között említette kiadványában, a Magic Bullettinben a magyar Rodolfót, aki nem csak a hazai közönséget szórakoztatta. Járt a párizsi Olympia színpadán, szerepelt a londoni BBC karácsonyi műsorában a televíziózás hőskorában. Berlin, London, Párizs, Monte Carlo, Isztambul, Szófia, Alexandria, Kairo, Athén, Tesszaloniki, Bécs, München színpadain lépett fel számtalanszor, s egyedül Zürichben több mint ötven ízben járt. 1957-től évtizedeken át „Rodolfo bűvésziskolája" címmel a Füles fejtörőmagazinban állandó rovatot jegyzett, de a hasonló kelet-német hetilapban épp úgy állandó rovata volt. Tudását, trükkjeit kedves és megtanulható közvetlenséggel közvetítette a gyermekek számára megannyi kiadást megért bűvészdobozaival, könyveivel, tévésorozataival.

Rodolfo idén lenne százesztendős. Halála előtt két héttel, 1986. január 13-án lépett fel utoljára szeretett közönsége előtt a Mikroszkóp Színpadán.

Legnagyobb varázslata mutatványain túl épp közönségének a hétköznapok valóságából, történelmi korokból, háborúból, fájdalomból való felemelése volt, elhitette: minden lehetséges. Semmi sem lehetetlen. A reményt adta vissza egy olyan korban, amely háborúban, nélkülözésben, félelemben edzett. Ha közel lépünk hozzá, ma is életre kel varázslata, köztük legnagyobb, a szeretet derűs reménye.