A Városliget területét a 18. század végén kezdték fásítani, s az addig sivár, homokos-mocsaras helyet ligetté alakítani. Az egyre kedveltebb, akkor még Városerdőnek nevezett kirándulóhelyen 1795-ben épült az első vendéglő, ahol zene is szólt és táncolni lehetett. 1802-ben itt rendezték az első pesti lófuttatást és itt volt az 1832-ben indult első omnibusz-járat végállomása is. A Városliget a 19. század második felében már néppark volt, a területet mutatványosok népesítették be, a tavon télen korcsolyáztak, nyáron csónakáztak. A Liget északnyugati részén nyílt meg 1866-ban a Pesti Állatkert, tovább növelve a látogatók számát. A fokozatosan kialakuló, a szegényebb néposztályok által látogatott vurstliban az első állandó cirkusz Giuseppe Baroccaldi olasz bohóc, a cirkuszművészet magyarországi meghonosítójának vállalkozása volt. A porondot kezdetben csak egy kötél választotta el a többi mutatványostól, de 1871-től már ponyvából-deszkából készített sátorban üzemelt a Barokaldi Cirkusz.

Az Állatkertet működtető Állat- és Növényhonosító Társaság igazgatását 1873-ban Serák Károly vette át, aki - mivel a várostól nem kapott támogatást - a bevételek feltornázását látványosságok bemutatásától remélte. Emellett egyre nagyobb területeket adott bérbe, így köthetett szerződést 1889-ben a híres német cirkuszdinasztia tagja, Wulff Ede a fővárossal és az Állatkert vezetésével állandó cirkusz felépítésére és működtetésére. A kérvény a konkurenciától tartó színházi lobbi nyomására elutasító javaslattal került a közgyűlés elé, de anyagi megfontolásokból végül jóváhagyták.

Wulff a tűzbiztonságot szem előtt tartva újszerű megoldásnak számító, szétszedhető és összerakható szerkezetű vasvázas építményt állított fel, amelynek falai kevéssé gyúlékony hullámbádogból voltak. A Wulff cirkusz 1889. június 27-én "világvárosi" műsorral nyitotta meg kapuit. A csak állatkerti belépővel megközelíthető, fűtés nélküli épületben május elejétől szeptember végéig tartottak cirkuszi és színházi előadásokat, általában a hétköznapokon egyet, hétvégéken kettőt, a fő attrakció a műlovaglás és a lovas játékok voltak. Az épület méretei megegyeztek a mai Fővárosi Nagycirkuszéval, de befogadóképessége nagyobb volt, mert az ülőhelyek mellett állóhelyekre is lehetett jegyet váltani, így egyszerre 2290 fő szórakozhatott az előadásokon. A lovaglótér (manézs) alatt két méter széles és három méter mély medence volt, így már 1891-ben vízi pantomimot is bemutathattak, 1901-ben pedig süllyeszthető manézs létesítésére is engedélyt kaptak.

Wulff 1895-ben egy konzorciumnak adta el az épületet, ennek csődbe menetele után a Városi Cirkusz az Állatkerttel együtt a főváros birtokába került. Az üzemeltetésre kiírt pályázatot az orosz származású Beketow Mátyás nyerte meg, aki a saját költségén teljesen felújított épületet 1904. április 30-án káprázatos műsorral nyitotta meg. Ő helyezte át 1908-ban a mai helyére a cirkuszt, 80 méterrel eltolva azt az Angol Park (a későbbi Vidámpark) irányába. A Beketow Cirkusznak kisebb megszakításokkal 1928-ban bekövetkezett öngyilkosságáig volt igazgatója, a posztot 1934-ig fia töltötte be.

A főváros 1935-ben újfent bérleti pályázatot írt ki, ezt egy városligeti vállalkozó, Fényes György nyerte meg. A Fényes Fővárosi Nagycirkusz csapatába számos kiváló és világhírű artista tartozott, például Eötvös Gábor, a később világhíres Jászai-díjas zenebohóc. A második világháborúban, Budapest ostroma alatt az épület erősen megrongálódott, de gyorsan kijavították és már 1945 júliusában újból működni kezdett. A kommunista hatalomátvétel után, 1949-ben ellenszolgáltatás nélkül államosították. A cirkusz egyre rosszabb állapotba került, s végül 1966-ban be kellett zárni, az évtizedek alatt elhasználódott épületegyüttest lebontották. A helyén épült új Fővárosi Nagycirkusz, az ország első és egyetlen kőcirkusza 1971. január 14-én ünnepi díszelőadással nyitotta meg kapuit. Az akkor modernnek számító új épület állapota mára ismét leromlott, sürgős felújításra szorul. A tervek szerint a cirkusz a Városliget megújítását célzó Liget Budapest projekt részeként új épületet kap és ehhez kapcsolódóan új cirkuszművészeti központ is létesül a Városliget vonzáskörzetében.

A Fővárosi Nagycirkusz ma is népszerű, a hazai és nemzetközi cirkuszi produkciók mellett helyt ad az 1996 óta itt megrendezett Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválnak is, amely gyorsan rangot vívott ki a világ cirkuszművészeinek és szakértőinek körében. Az intézmény 130 éves jubileumát Nincs mááásik! című kiállítással ünnepli.

(MTI)