A Fővárosi Nagycirkusz 130 éve nyílt meg
Dátum: 2019. június 26., szerda, 15:30

Százharminc éve, 1889. június 27-én nyílt meg a budapesti Városligetben az első állandó budapesti cirkusz, a mai Fővárosi Nagycirkusz. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:

A Városliget területét a 18. század végén kezdték fásítani, s az addig sivár, homokos-mocsaras helyet ligetté alakítani. Az egyre kedveltebb, akkor még Városerdőnek nevezett kirándulóhelyen 1795-ben épült az első vendéglő, ahol zene is szólt és táncolni lehetett. 1802-ben itt rendezték az első pesti lófuttatást és itt volt az 1832-ben indult első omnibusz-járat végállomása is. A Városliget a 19. század második felében már néppark volt, a területet mutatványosok népesítették be, a tavon télen korcsolyáztak, nyáron csónakáztak. A Liget északnyugati részén nyílt meg 1866-ban a Pesti Állatkert, tovább növelve a látogatók számát. A fokozatosan kialakuló, a szegényebb néposztályok által látogatott vurstliban az első állandó cirkusz Giuseppe Baroccaldi olasz bohóc, a cirkuszművészet magyarországi meghonosítójának vállalkozása volt. A porondot kezdetben csak egy kötél választotta el a többi mutatványostól, de 1871-től már ponyvából-deszkából készített sátorban üzemelt a Barokaldi Cirkusz.

Az Állatkertet működtető Állat- és Növényhonosító Társaság igazgatását 1873-ban Serák Károly vette át, aki - mivel a várostól nem kapott támogatást - a bevételek feltornázását látványosságok bemutatásától remélte. Emellett egyre nagyobb területeket adott bérbe, így köthetett szerződést 1889-ben a híres német cirkuszdinasztia tagja, Wulff Ede a fővárossal és az Állatkert vezetésével állandó cirkusz felépítésére és működtetésére. A kérvény a konkurenciától tartó színházi lobbi nyomására elutasító javaslattal került a közgyűlés elé, de anyagi megfontolásokból végül jóváhagyták.

Wulff a tűzbiztonságot szem előtt tartva újszerű megoldásnak számító, szétszedhető és összerakható szerkezetű vasvázas építményt állított fel, amelynek falai kevéssé gyúlékony hullámbádogból voltak. A Wulff cirkusz 1889. június 27-én "világvárosi" műsorral nyitotta meg kapuit. A csak állatkerti belépővel megközelíthető, fűtés nélküli épületben május elejétől szeptember végéig tartottak cirkuszi és színházi előadásokat, általában a hétköznapokon egyet, hétvégéken kettőt, a fő attrakció a műlovaglás és a lovas játékok voltak. Az épület méretei megegyeztek a mai Fővárosi Nagycirkuszéval, de befogadóképessége nagyobb volt, mert az ülőhelyek mellett állóhelyekre is lehetett jegyet váltani, így egyszerre 2290 fő szórakozhatott az előadásokon. A lovaglótér (manézs) alatt két méter széles és három méter mély medence volt, így már 1891-ben vízi pantomimot is bemutathattak, 1901-ben pedig süllyeszthető manézs létesítésére is engedélyt kaptak.

Wulff 1895-ben egy konzorciumnak adta el az épületet, ennek csődbe menetele után a Városi Cirkusz az Állatkerttel együtt a főváros birtokába került. Az üzemeltetésre kiírt pályázatot az orosz származású Beketow Mátyás nyerte meg, aki a saját költségén teljesen felújított épületet 1904. április 30-án káprázatos műsorral nyitotta meg. Ő helyezte át 1908-ban a mai helyére a cirkuszt, 80 méterrel eltolva azt az Angol Park (a későbbi Vidámpark) irányába. A Beketow Cirkusznak kisebb megszakításokkal 1928-ban bekövetkezett öngyilkosságáig volt igazgatója, a posztot 1934-ig fia töltötte be.

A főváros 1935-ben újfent bérleti pályázatot írt ki, ezt egy városligeti vállalkozó, Fényes György nyerte meg. A Fényes Fővárosi Nagycirkusz csapatába számos kiváló és világhírű artista tartozott, például Eötvös Gábor, a később világhíres Jászai-díjas zenebohóc. A második világháborúban, Budapest ostroma alatt az épület erősen megrongálódott, de gyorsan kijavították és már 1945 júliusában újból működni kezdett. A kommunista hatalomátvétel után, 1949-ben ellenszolgáltatás nélkül államosították. A cirkusz egyre rosszabb állapotba került, s végül 1966-ban be kellett zárni, az évtizedek alatt elhasználódott épületegyüttest lebontották. A helyén épült új Fővárosi Nagycirkusz, az ország első és egyetlen kőcirkusza 1971. január 14-én ünnepi díszelőadással nyitotta meg kapuit. Az akkor modernnek számító új épület állapota mára ismét leromlott, sürgős felújításra szorul. A tervek szerint a cirkusz a Városliget megújítását célzó Liget Budapest projekt részeként új épületet kap és ehhez kapcsolódóan új cirkuszművészeti központ is létesül a Városliget vonzáskörzetében.

A Fővárosi Nagycirkusz ma is népszerű, a hazai és nemzetközi cirkuszi produkciók mellett helyt ad az 1996 óta itt megrendezett Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválnak is, amely gyorsan rangot vívott ki a világ cirkuszművészeinek és szakértőinek körében. Az intézmény 130 éves jubileumát Nincs mááásik! című kiállítással ünnepli.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Joséphine Baker világhírű revücsillag élete utolsó heteiben, 68 évesen is is korát meghazudtoló frissességgel szerepelt Európa színpadjain.
 
X. Ince pápa, amikor meglátta tulajdon arcképét, amelyet Velázquez festett, így kiáltott fel:
Aforizmák
„Ha kacagok a földi dolgokon, azért van, hogy ne sírjak."
George Gordon Byron
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ