A speciális előadások speciális technikai hátteret igényelnek. "Nagy kihívás volt kialakítani a megfelelő programot, mert a narrálás a verbális művészetek terén megszokott, de a nonverbális területen egyáltalán nem. A megfelelő technikát évekkel ezelőtt, több színésszel kísérleteztük ki a színházból merítkezve, de a cirkuszi előadásoknak megfelelően" - idézi a közlemény Fekete Pétert, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatóját.

Fekete Péter hozzátette, hogy az előadások alatt mobil audiorendszerrel zajlik a kommunikáció, ami azt jelenti, hogy az egyik fülön keresztül a narrátor percről percre közvetíti az előadás mozzanatait, akár egy sportközvetítésen, a szabadon hagyott fül pedig a zenét és a közönség hangulatát juttatja el a látássérült vendégekhez.

"Elképesztő előadás volt. Számunkra a narráció olyan dolgokat mutatott meg, melyet látás nélkül nem tudunk megtapasztalni. A kulisszák bejárása sokkal közelebb hozta hozzánk az előadás látványát és üzenetét. Nagyon hálás vagyok az élményért" - idézi a közlemény Máj Krisztát, a Vakrepülés Színtársulat művészeti vezetőjét.

Az összegzés felidézi, hogy a hátrányos helyzetűek támogatása nem most kezdődött, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkárként is több olyan programot indított, mely egyenlő hozzáférést biztosított a kultúrához a vakoknak és a gyengénlátóknak. 2018 végén siketworkshopot, 2019 őszén Akadálymentesítés az előadóművészet területein II. elnevezéssel intézményvezetői konferenciát támogattak, ezzel segítve a társadalom érzékenyítését a kihívásokkal élők iránt.

Az audionarrált előadásokat tapintás általi, vagyis taktilis kulisszajárás előzi meg. A tapintással és a hozzá fűzött magyarázatokkal a vakok és a gyengénlátók megismerik a műsorban fellépő művészeket és az általuk használt rekviziteket, eszközöket - áll a közleményben.

(MTI)