„Természetesen nagyon örülök a nevezésnek, és azon túl hogy elkészítettem ezt a filmet, a lehetőségeimhez képest mindent megteszek, hogy továbbra is promotáljam, és még több embernek felhívjam rá figyelmét” – fogalmazott a rendező.

Hajdu Szabolcs emlékeztetett arra, hogy az idei Magyar Filmszemle fődíját is elnyerő Bibliothéque Pascalt már bemutatták a világ legnagyobb kulturális központjaiban (Berlin, Los Angeles, Párizs, Sidney) és a film mindenhol kedvező fogadtatásra talált. Hozzátette azonban: „Amerika nem visel el semmilyen általánosítást, pláne, ha ízlésről van szó. Itt most kétezer ember szavaz a filmekről, és hogy közöttük hogyan oszlik majd el a tetszik-nem tetszik aránya, az teljeséggel kiszámíthatatlan”.

A rendező szerint ahhoz, hogy egyáltalán a film amerikai megítéléséről lehessen beszélni, a filmakadémia tagjainak először is tudniuk kell a Bibliothéque Pascalról, és ehhez megfelelő amerikai propagandára van szükség.

„Tanulságos volt a 2006-ban Oscarra nevezett Fehér Tenyér esete, ami érzésem szerint nagyon közel volt a bejutáshoz. Abban, hogy végül mégsem jutott a jelöltek közé, nagyban közrejátszott, hogy az emberek nem tudtak róla” – idézte fel Hajdu Szabolcs a Magyarország képviseletében négy éve Oscarra nevezett játékfilmje szereplését.

A magyar filmek esélyeiről szólva Hajdu Szabolcs úgy vélekedett, Ázsiával és a nagy európai kultúrnemzetek lobbierejével, a nyelvek népszerűségével a magyarok nem tudják felvenni a versenyt.

„A mi filmjeink mindig is a nézőpont, a téma, az elmesélés-mód különlegességégével hívták fel magukra a figyelmet, de ami egy ilyen kis országtól lehetséges, azt a promóció szintjén is meg kell tenni” – hangsúlyozta.

Kifejtette, hogy a Bibliothéque Pascalra most nagy nemzetközi figyelem irányul. Arra is kitért, hogy a nemzetközi kulturális kommunikáció húzóágazata a film, a legérzékenyebb társadalmi szonda.

„Ha a magyar filmről az sugárzik, hogy szabadon lélegzik és működik, akkor az országról is az a kép fog kialakulni. Erre oda kell figyelni” – hangsúlyozta Hajdu Szabolcs.

A Bibliothéque Pascal egy fiatal lány, Mona Paparu utazásainak, szerelmének, nyugat-európai kálváriájának a története. A főszerepeket Török-Illyés Orsolya, Oana Pellea, Razvan Vasilescu, Andi Vasluianu, Shamgar Amram, Mihai Constantin, Hajdu Lujza és Ion Sapdaru alakítja. A film az idei Magyar Filmszemlén elnyerte a fődíjat és a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját.

A filmet magyar-német koprodukcióban a Filmpartners, a Katapultfilm és a Gilles Mann Filmproduktion készítette a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a TV2 és az Eurimages támogatásával. Nemzetközi premierjére a Berlinalén került sor februárban, ezt követően számos jelentős nemzetközi filmfesztivál hívta meg válogatásába. A július végi szarajevói fesztiválon a művészmozik nemzetközi szövetségének díja (CICAE) mellett a tekintélyes páneurópai portál, a Cineuropa díját is a Bibliothéque Pascalnak ítélték a szakmai zsűrik.

Az Oscar-díj szabályzata szerint a nevezésért azok a magyar filmek versenghettek, amelyek hazai mozibemutatójára 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. között kerül sor.

A jelölésről döntést hozó bizottságban a Magyar Filmművészek Szövetségét Varga Balázs, a Magyar Operatőrök Társaságát (H.S.C.) Kende János, a Magyar Mozgókép Rendezők Céhét (MRC) Monory-Mész András, a Független Magyar Producerek Szövetségét Szita Miklós, a Magyar Producerek Szövetségét Mikulás Ferenc, a Magyar Mozgókép Közalapítvány Kuratóriumát pedig Bakonyi Veronika képviselte.

A bizottság egyhangú szavazással hozta meg a döntést Hajdu Szabolcs filmje mellett. Indoklásukban kiemelték, hogy a Bibliothéque Pascalban a fantáziavilág és a kelet-európai valóság friss és eredeti módon ötvöződik.

Amerika legnevesebb filmes seregszemléjére, az Oscar-díjra minden ország nevezhet évente egy-egy játékfilmet, ezek közül a Los Angeles-i Filmakadémia képviselői választják ki január végén azt az öt jelöltet, amely a legjobb idegen nyelvű filmnek járó szobrocskáért kelhet versenyre. Az Oscar-jelöltek listáját 2011. január 25-én hozzák nyilvánosságra, a díjátadó gála február 27-én lesz.

Hajdu Szabolcs 2006-ban Fehér tenyér című filmjével indult a szakma egyik legáhítottabb díjáért. Magyarország 2009-ben Goda Krisztina Kaméleon, 2008-ban Bollók Csaba Iszka utazása, 2007-ben Pálfi György Taxidermia, 2005-ben Koltai Lajos Sorstalanság, 2004-ben Antal Nimród Kontroll, 2003-ban Fliegauf Benedek Rengeteg, 2002-ben Pálfi György Hukkle, 2001-ben Sopsits Árpád Torzók, 2000-ben pedig Gödrös Frigyes Glamour című alkotását nevezte. Az ötös listára egyik magyar jelölt sem került fel.

A magyar játékfilmek közül eddig Szabó István Mephisto című alkotását jutalmazták Oscar-díjjal 1982-ben a legjobb idegen nyelvű film kategóriában.

(MTI)