Jancsó Miklós Kossuth-díjat kapott
Dátum: 2006. október 12., csütörtök, 17:07
Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön Kossuth-díjat adományozott a 85 éves Jancsó Miklós filmrendezőnek a Sándor-palota Tükörtermében.

A felolvasott indoklás szerint a köztársasági elnök a Kossuth-díjat a miniszterelnök elõterjesztésére az „egyetemes és a magyar filmművészetet maradandó értékekkel gazdagító, világszerte nagyra becsült mûvészi életmű elismeréseként" adományozta Jancsó Miklósnak.

A most odaítélt díj azért is figyelemre méltó, mert a művész 33 évvel ezelõtt már kapott Kossuth-díjat, igaz, mint az újságíróknak az ünnepség után elmondta, az az akkori kategóriák szerint csak „harmadosztályú" volt.

A díj odaítélése két szempontból is különleges. Az eddigi szokások szerint Kossuth-díjat a köztársasági elnök a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából adományozza, míg most a művész hangsúlyozottan a születésnapja alkalmából vehette át a díjat.

Sólyom László a baráti hangú díjátadáson arról beszélt: fiatalkora óta nagy hatással vannak rá Jancsó Miklós filmjei. Az államfõ esztétikai méltatásra nem vállalkozott ugyan, de megjegyezte: ahogy sokfajta magyar stílus, úgy sokfajta Jancsó-stílus is létezik.

Az államfõ úgy fogalmazott: „az elnöknek is van lelke, vannak olyan kitüntetések, amit nem szívesen ad át, van olyan, amit szívesen ad át".



Sólyom László annak indoklásául, miért adományozza különlegesen szívesen ezt a Kossuth-díjat, megjegyezte: „ezt nem szokás megvallani, de (...) ha valaki már másodszor kap Kossuth-díjat, akkor hadd tegyem hozzá, hogy én, ha tehettem volna, az elsõt is szívesen adtam volna, és szívesen adom a másodikat".

Jancsó Miklós a díjat megköszönve elmondta: azt nem csak a maga nevében veszi át, mert - mint mondta - „a filmet az ember nem egyedül csinálja".

A művész a díjátadást követõen az újságírók mikrofonjai elé állva arról beszélt: az 1973-as díj odaítélése idején „egészen más világ volt". Elmondta, az akkori díjat nem a Szegénylegények vagy a Csillagosok, katonák című filmekért kapta, mert akkor azokat nem akarták elismerni.

Elmondta, õt abban az idõben „nem úgy" üldözték, ahogy másokat, de a „nem-szabadságot kiheverni nem olyan könnyű" még így sem. Hozzátette: a szabadságot elviselni sem könnyû, ehhez „okosnak, meggondoltnak, tanultnak" kell lenni, és olyannak, akinek nem korog a gyomra.



„Korgó gyomorral nem lehet Himnuszt énekelni" - idézte Szabó Dezsõ írót.

Jancsó Miklós 1921-ben Vácott született. Jogi tanulmányok után néprajzot és művészettörténetet tanult a kolozsvári egyetemen. 1946-1950 között végezte el Budapesten a Színház- és Filmművészeti Fõiskola filmrendezõi szakát.

Rövidfilmek után 1958-ban készítette elsõ nagyjátékfilmjét, A harangok Rómába mentek címmel. 1963-ban az Oldás és kötés, 1964-ben az Így jöttem jelezte eredeti tehetségét. További híres alkotásai: a Szegénylegények, Csend és kiáltás, valamint a Fényes szelek.

Az 1970-es évek elején Olaszországban élt, s ott is több filmet készített, 1975-tõl színházi rendezõként is tevékenykedett. 1979-ben Cannes-ban, 1990-ben a velencei filmfesztiválon és 1994-ben a magyar játékfilmszemlén életműdíjat kapott.

1993 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, 1994 óta elnöke. 1973-ban Kossuth-díjjal, 1980-ban kiváló művész címmel tüntették ki. 2001-ben elsõként kapta meg a tv2 és az MTM Kommunikációs Rt. által alapított Az év rendezõje díjat. 2001 novemberében Budapest díszpolgára lett. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki.

A Kossuth-díjat az országgyûlés 1948-ban 1848. március 15-e centenáriuma alkalmából alapította. Idén március 15-én az alábbi 22 kiválóság vehette át a kitüntetést: Bangó Margit elõadóművész, Benkó Sándor zenész, Boross Lajos elõadóművész, Bozsik Yvette koreográfus, táncművész, Csákányi Eszter színművész, Ferencz István építészmérnök, Fischer Iván karmester, Görgey Gábor író, Herskó János filmrendezõ, Karátson Gábor író-festõművész, Kulka János színművész, Léner Péter rendezõ, Lukáts Andor színművész-rendezõ, Megyik János szobrászművész, Petrovics Emil zeneszerzõ, Solti Gizella textiltervezõ iparművész, Spiró György író, költõ, irodalomtörténész, műfordító, Szõnyi Erzsébet zeneszerzõ, Sztevanovity Zorán elõadóművész, Tordai Zádor író, filozófus, Vágó Nelly díszlettervezõ és Zsótér Sándor színművész-rendezõ.

(MTI)

 

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
 
Molnár Ferenctől megkérdezték, hogy szerinte a békegalamb hím- vagy nőnemű. Az író elgon-dolkodott, majd határozottan így válaszolt:
Aforizmák
„ A fal mindig keményebb, mint a fejünk, amellyel be akarjuk törni."
Marie Curie
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ