Nyolcvan éves a filmművészet mestere
Dátum: 2005. december 21., szerda, 9:17
2005. december 23-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, kiváló művész, a Magyar Mozgókép mestere.
Az 1945 utáni rendezőnemzedék legegyénibb képviselője Berettyóújfalun született, amely akkor a csonka Bereg vármegye székhelye volt. A mozival már gyermekkorában közeli kapcsolatba került, lévén apja a helybeli Apolló mozgóképszínház tulajdonosa. A debreceni piarista gimnáziumban érettségizett 1944-ben, és még ezen a nyáron - apja kapcsolatainak köszönhetően - fizetés nélküli gyakornok lehetett a Hunnia Filmgyárban. Ősszel beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem esztétika-magyar szakára, aztán a háború befejezése után jelentkezett a Színház-és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben végzett volna - ha ki nem rúgják.

Megbízást kapott ugyanis egy úttörő témájú film elkészítésére, de a majdnem teljesen kész műből a kultúrpolitikusok hiányolták a szocialista realizmus ismertető jegyeit. A forgatást így nem fejezhette be és a főiskolától is el kellett búcsúznia. A Híradó-és Dokumentum Filmgyárba került, de csak rövid időre, mert úgy összeveszett az igazgatóval, hogy innen is mennie kellett. Fél évig traktorosként dolgozott, aztán rámosolygott a szerencse: főiskolai tanára, Nádasdy Kálmán "suba alatt" levizsgáztatta, és megkapta a diplomáját. Először Radványi Géza mellett volt ügyelő a Valahol Európában munkálatai idején, majd rendezőasszisztensként dolgozott Máriássy Félix oldalán.

Első önálló rendezése a Liliomfi volt, 1954-ben. Még nem volt harminc éves, és már halhatatlant alkotott: a Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfi minden idők ötödik legnézettebb magyar filmje lett, csaknem hétmillióan látták. A hatalmas siker mellett kiderült az is, hogy a szigorú cenzúra ellenére lehet kosztümös magyar filmet forgatni a szokásos agitpropos ostobaságok nélkül is: nem kell Kányai fogadósból harácsoló kulákot, Peacsevics grófból népnyúzó földesurat, az ifjú Schnapsból elnyomó labancot csinálni.

Makk ettől kezdve évente forgatott sikeres közönségfilmeket (Mese a 12 találatról, Fűre lépni szabad) csakúgy, mint feszültséggel teli lélektani drámát (Ház a sziklák alatt). Irodalmi indíttatású filmrendezőink közé tartozik, azaz többnyire nem saját forgatókönyvét, hanem rangos irodalmi alkotásokat visz a vászonra. Déry Tibor novellájából 1970-ben készült a Szerelem, Darvas Lili, Törőcsik Mari és Darvas Iván felejthetetlen alakításával. Formanyelvi bravúr volt az Örkény-kisregényből készült Macskajáték, amelyet 1974-ben Oscar-díjra is jelöltek, hangulatos korrajzot adott az Egy erkölcsös éjszaka, amely Hunyady Sándor elbeszélésének filmváltozata. 1982-ben ismét igazi különlegességgel jelentkezett: a Galgóczy Erzsébet Törvényen kívül és belül című regényéből készült Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus kapcsolatot ábrázolt, s egyben toleranciára sarkallt.

Az 1956-os forradalom fiatal mártírjainak állított emléket az 1990-ben forgatott Magyar Rekviem, Dosztojevszkij kisregényéből 1998-ban amerikai-magyar koprodukcióban készült A játékos. Utolsó filmjét Egy hét pesten és Budán címmel 2003-ban forgatta. Makk Károly 1951 óta tanít a Színház-és Filmművészeti Főiskolán, 1975 óta egyetemi tanár.

1973-ban Kossuth-díjat, 1982-ben kiváló művészi címet kapott. 2004-ben a magyar Mozgókép Mestere díjjal tüntették ki, ugyanebben az évben kapta meg a Budapest díszpolgára kitüntető címet. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést vehette át a nemzetközileg is elismert, a magyar filmművészet hírnevét is öregbítő, méltán népszerű művészi munkássága, valamint művészetpedagógiai tevékenysége elismeréseként.

(MTI-Panoráma)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
 
„Évekkel ezelőtt Illyés Gyula Kegyenc című darabját mutattuk be a Madáchban. Gyula bácsi az egyik próbát meglátogatta és kérte: ne tiszteljük annyira a darabját.
Aforizmák
„ Amikor egy kutya megugat egy árnyékot, tízezer kutya valósággá teszi azt."
Kínai közmondás
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ