Ami a Salo-ból kimaradt
Dátum: 2006. agusztus 28., hétfő, 9:01
Pier Paolo Pasolini utolsó filmjéből készült összeállítással visszatér a Velencei Filmfesztiválra Sergio Bertoluccinak köszönhetően.

A Saló avagy Szodoma 120 napja, amely csak 1975 novembere, Pasolini halála után jelent meg a mozikban, De Sade márki perverzióit ülteti át a Mussolini-féle „Salói Szociális Köztársaságba." Végletes film, szinte elviselhetetlen erõszakkal, kegyetlenséggel, az emberi értékek semmibe vételével. Az emberileg, eszmeileg meghasonlott író-filmrendezõ egyfajta végrendeletének tekintette - írta Corriere della Sera című olasz napilap.

                               

A film, mint Pasolini minden alkotása, botrányt keltett és a cenzúra alaposan megnyirbálta. Giuseppe Bertolucci az eredetibõl kivágott részekbõl és abból a 9 ezer fotóból állította össze 50 perces filmjét, amelyet Deborah Beer készített. A fotókat Gideon Bachman, Beer társa õrizte, aki maga is készített interjút Pasolinival. Ez az interjú is része Bertolucci filmjének.

A két legérdekesebb, annak idején kihagyott jelenet közül az egyik azt mutatja be, hogy a kínzók hogyan válogatják ki egy lövészárokból fiatal áldozataikat. A másikban, amely eredetileg a film befejezõ része lett volna, az egész stáb - Pasolinit is beleértve - táncol elõbb lassú, majd gyorsabb rockzenére.

Érdekes a film keletkezésének története is. Errõl Pasolini beszél a fentebb említett interjúban. Az ötlet az impresszárióé volt, aki a Dekameron után egy új írót keresett erotikus forgatókönyvhöz. Elõször Pupi Avatit kérte fel, majd Sergio Cittit, Franco Cittinek, Pasolini egyik kedvenc színészének író-rendezõ bátyját. Õk ketten végül is csak bedolgoztak Pasolini forgatókönyvébe. Pasolini azért fogadta el a felkérést, mert megragadta a gondolat, hogy a Salói Köztársaság fasisztáinak tobzódását a jelen metaforájává változtathatja.

Amikor Bachman az interjúban megkérdezte tõle, hogy szerinte a fiatalok hogyan fogadják a filmjét, így válaszolt: „Egyáltalán nem fogják szeretni. Egészen más dolgok vannak a fejükben."

Azokban az években több olyan film is készült, amely a fasizmust és a nemi perverziókat közös nevezõre hozta. Már idesorolható Luchino Visconti 1968-as Elátkozottak című filmje, majd 1976-ban elkészült a milánói neonácikról szóló San Babila egy napja. Ugyanebben az évben forgatta Bernardo Bertolucci, Sergio bátyja, a Huszadik századot, hasonló megközelítéssel.

Sergio Bertolucci filmjét szeptember 8-án mutatják be a fesztiválon.

(MTI-Panoráma)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
A nagy angol író, Bernard Shaw utazásai során az egyik kis város határában az ég felé tekintő és könyörgő társasággal találkozott. Megkérdezte tőlük, hogy mit csinálnak.
 
X. Ince pápa, amikor meglátta tulajdon arcképét, amelyet Velázquez festett, így kiáltott fel:
Aforizmák
„ ...amilyen gyakran csak lehetséges, a fiatal lányokkal tartok, akik keveset beszélnek a művészetről, de annál csinosabbak."
Felix Mendelssohn
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ