Készül Szőke András Hasutasok című mozija
Dátum: 2006. szeptember 6., szerda, 20:16
Hasutasok címmel forgat másfél órás filmet Szőke András rendezõ a Művészetek Völgye egyik községében, Taliándörögdön; a film producere Sándor Pál, számos nagy sikerű film rendezõje, operatõre Halász Gábor, gyártója a Hunnia Filmstúdió.
Sándor Pál producer a Hasutasok szerdai taliándörögdi forgatásán elmondta: azért lett a film producere, mert számára Szõke András „sokat jelent a magyar filcsinálók között", másrészt jelentkezett egy olyan témával, máról szóló szatirikus történettel, hogy „számomra ennyi elég volt".

A producer elmondta: a film egy faluban játszódik , ahol „emberek nem tudnak mit csinálni, ezért csinálnak valamit", ez egy kis "vidéki tenyészet", mai emberekkel, élethelyzetekkel, s „végre Szõke Andris egy valóságos, megalapozott forgatókönyvbõl csinálja meg a filmjét". Hozzátette: a könyvet az egyik legtehetségesebb fiatal íróval, Grecsó Krisztiánnal közösen írták.

Sándor Pál hangsúlyozta: a 90-100 percesre tervezett mozifilm költségvetése 130 millió forint, ami szerinte a fele egy átlag magyar film költségének. Közlése szerint a forgatással 18 nap alatt végeznek, s a filmet a 2007. februári Magyar Játékfilm Szemlén mutatják be, de elõtte néhányszor már játsszák majd valamelyik fõvárosi moziban.

Szõke András rendezõ elmondta: adott volt számára egy kis valós magyar helyzet (elmondta: a Mátra vidékén bukkant rá), ami aztán nagyon foglalkoztatta, majd elkezdte megírni klasszikus forgatókönyvbe Grecsó Krisztiánnal. A rendezõ rámutatott: 18 éve él falun (Taliándörögdön), s „benne van a mindennapokban, a kis falu történéseiben; ott van disznóöléseken, a kocsmában, az orvosi rendelõben, a temetéseken, a magányban, szóval mindenben, ismeri a zenészt, a fuvarost, a takarítónõt, mindenkit".

A rendezõ szerint a film története röviden: egy faluban - a filmbeli neve Honos -, ahol szinte mindenki vasutas, négy jó barát (természetesen vasutasok) a leépítés áldozata lesz. Évekkel késõbb - miután már az egykori állomást is elhordták a tolvajok - Zsuzsa Lajos, volt állomásfõnök értesítést kap a városból: a MÁV vezetése a szárnyvonalon lévõ állomást nézte ki arra a célra, hogy a Taszáron állomásozó katonáknak szállított árúkat ellenõrizze. Zsuzsa Lajos azt hazudja - hogy õ és barátai újra álláshoz jussanak -, hogy az állomás még létezik és képes ellátni a feladatot. Ultramodern mobiltelefont is kap, hogy azzal felvételeket készítsen a munka menetérõl. A képtelen helyzet természetesen sok hazugságra kényszeríti õket, viszont a taszári árúból remekül élnek, sõt kereskedni is akarnak a hadtáptól lopott holmival, ezért „Béke Bété" néven vállalkozást alapítanak és beindítják Honos község nem létezõ állomásáról a személyforgalmat is. A „Béke Bété" által kereskedésre használt motorvonat olyan sokat fut, hogya MÁV Honos állomást választja a privatizációhoz szükséges médiafelhajtás, ünnepség helyszínéül.

A csapat - a lebukást elkerülendõ, hogy nincs is állomás - egy paravánra festi fel az állomásépületet, és egy elõtte tartott munkaruházati és fehérnemű divatbemutató segítségével ússza meg, hogy a fõnökség a díszlet mögé tekintsen. Ámde ez a hazugság is túl jól sikerül, a további fejlesztések pedig már olyan hazugságokba kényszerítenék õket, amelyeket aztán már nem vállalnak. Elmenekülnek, s megmaradnak a maguk régi életviszonyai között, hiszen õk nem bűnözõk, hanem nagyon is jószívű, ügyetlen figurák, s amikor már komolyan csalni kellene, inkább újóra a csóróságot választják - foglalta össze a film tartalmának, mondanivalójának lényegét Szõke András.

A rendezõ elmondta: Zsuzsa Lajos szerepét Badár Sándor játssza, Béke Dezsõ, falusi baktert Szarvas József, Tüdõ Sándor plébánost Derzsi János, Retek Krisztián masszõrt Zelei Gábor, Dagadtat, a furgonos vállalkozót pedig Horváth János. Játszik még a filmben Bordán Irén, aki K. Kiss Eszterként jól szituált wellness-hívõ, Hernádi Judit, aki Kaukker Erzsikét, a pincérnõt alakítja, a segédpincérnõ pedig Farkasházi Réka. Szõke András, a falu postása, Márta István pedig - aki a film zenéjét szerezte - zenészt és templomi kántort alakít a filmben. Az álomképben megjelenõ szerelmespárt; Zsuzsa Lajos fiát, Tamást, Rostás Róbert 14 éves budapesti fiú, a nála tíz évvel idõsebb K. Kiss Csengét pedig Martinovics Dorina színésznõ alakítja. Epizódszereplõként feltűnik a filmben Farkasházy Tivadar is.

Szõke András szerint a film figuráit a semmi köti össze, a sodródás, a túlélés, a sok abszurd helyzet, noha - mint mondta - a forgatókönyv kilencven százalékban valós, megtörtént helyzetekbõl merített.

Badár Sándor fõszereplõ szerint a „nagyon jó filmet készítenek", amelyen jól szórakozik, sokat derül majd a közönség.

(MTI-Panoráma)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
X. Ince pápa, amikor meglátta tulajdon arcképét, amelyet Velázquez festett, így kiáltott fel:
 
Molnár Ferenc jókedvű társasággal vacsorázott egy óbudai vendéglőben. Az asztalok között állandóan ott lábatlankodott egy szemtelen kiscsirke, le-lecsapva a morzsákra.
Aforizmák
„Megmaradtam bohócnak. Ez sokkal magasabb pozíciót biztosít számomra, mint bármely politikusé."
Charlie Chaplin
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ