A filmek négy napon át négy szekcióban versenyeztek, minden szekcióban külön nemzetközi zsűri döntött a díjazottakról. "Viszonylag kényelmes dolgom volt, mert tíz filmet kellett megnéznem" - mondta el az MTI-nek Gelencsér Gábor, aki a Mert gyerekek vagyunk című szekció zsűrijében dolgozott.

A filmesztéta szerint a fesztivál szervezői, Sós Ágnes és Balogh Rita nagyon színvonalas programot állítottak össze, a zsűrinek nem is volt könnyű dolga, mert "a jók közül kellett kiválasztani a legjobbakat".

A filmek zöme rendkívül súlyos, égető társadalmi feszültségekre problémákra, állapotokra világított rá, ezeket hozta élményszerű, átélhető közelségbe. "Katarzis katarzis hátán, szó sincs valamilyen tárgyilagos dokumentarista vizsgálódásról, amiről ismeretterjesztő módon értesülök: a valóság és ennek érzelmileg abszolút megérintő művészi ábrázolása jelenik meg a filmekben" - fogalmazott az ELTE Filmtudományi Tanszékének docense.

A nemzetközi dokumentumfilmes szemlén felsorakoztatott alkotások a közönség számára a dokumentumfilm egy olyan arcát mutatták be, amely Magyarországon talán kevésbé ismert. "Úgy tűnik, hogy ez a fajta dokumentumfilm-készítés szinte anyanyelvvé vált, csaknem valamennyi bemutatott film ezt a nyelvet beszéli. A magyar dokumentumfilm hagyományaitól eltérő, a kor kihívásainak megfelelő nyelv ez, ami azt jelenti, hogy ezek a filmek nagyon erősen élnek a szerkesztés, a játékfilmes dramaturgia eszközével. A produkciók mindegyike úgynevezett szituációs dokumentumfilm vagy folyamatelemző film, amely egy eseménysort, egy sorsot követ sokszor éveken keresztül. Ezeket a történeteket legtöbbször az élet írja, és ekkor lép be a dokumentumfilmes érzékenysége, hogy rájuk találjon, és valamennyire mégiscsak élvezetes formába sűrítse anélkül, hogy meghamisítaná azokat" - magyarázta.

A filmesztéta arra is kitért, hogy ezekben a dokumentumfilmekben a hatások szinte olyanok, mint egy játékfilmben, és bár a filmek szereplői nyilván nem színészek, jellemzően "a kamera előtti mozgás lenyűgöző profizmusa figyelhető meg náluk".

A Mert gyerekek vagyunk szekció alkotásai látszólag extrém helyzetekkel foglalkoztak, valójában mégis nagyon ismerősek ezek a problémák - összegezte. "Tényleg nagyon súlyos drámák, de majdnem mindegyik valamennyire érinthet bennünket is. A Net függők című kínai történet olyan kamaszokról szól, akik betegesen függővé váltak, emiatt a szüleik beutalták őket egy speciális intézetbe. Elképesztő adatok hangzanak el, hogy hány órát töltenek naponta a számítógép előtt és miként kapcsolódik ki minden egyéb az életükből. Ha nem is ennyire szélsőségesen, de szülőként sokan megéljük, hogy ez ügyben fékezni kell a gyerekeket."

A szekció díjnyertes filmje, Teodora Ana Mihai Augusztusra várva című munkája a migráció témáját dolgozza fel. Az anya az olaszországi Torinóban dolgozik, miközben hat gyerekének egyedül kell otthon, egy romániai városban boldogulnia, és csak telefonon tartják egymással a kapcsolatot. Gelencsér Gábor elmondta: nem volt komoly vita a zsűriben, hamar konszenzusra jutottak döntésükben, hogy ezt a filmet díjazzák.

"Sajnálatos módon az alaphelyzet nem kirívó, Romániából vagy más közép-kelet-európai országból nagyon sokan külföldre mennek dolgozni a megélhetés miatt. A film egészen elképesztő módon családtaggá teszi a nézőt. A 15 éves nagylány felnőttként, anyaként kénytelen viselkedni, főz, mos, takarít, a gyerekekre vigyáz, és szemünk előtt zajlik mindennapi küzdelmük. Nincs sokkoló fordulat, a cím, Augusztusra várva mindent elárul: a gyerekek várják a mamát, aki végül megjön. A repülőtéren a nyakába borulnak, örülnek és az utolsó, elejtett mondatokból értesülünk, hogy aztán majd visszamegy dolgozni, mert így halad tovább az élet. Éppen ez a megrázó, hogy magától értetődővé válik egy finoman szólva nem magától értetődő helyzet, amikor egy nagy család anya nélkül nő fel. Külön fintor: a filmben föl sem merül, hogy hol van az apa."

A filmesztéta a globalizálódás jelenségére is felhívta a figyelmet a fesztivál dokumentumfilmjeivel kapcsolatban. Mint rámutatott: egy sor olyan film szerepelt a mustrán, amely egy távoli kultúrába vezetett, témáját mégis európai alkotók dolgozták fel, mint például a Kínában forgatott Net függők, amit egy izraeli filmes rendezett, vagy az Indiában készült Repülj magasra, amelynek norvég a rendezője.

Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a fesztivál szervezői az elmúlt 25 év magyar dokumentumfilmjeiből is bemutattak egy 25 filmből álló válogatást, egy olyan "nem reprezentatív listát", amely számos felkért szakember segítségével született. Emellett minden versenyszekcióban is szerepelt magyar dokumentumfilm - emelte ki.

Gelencsér Gábor hangsúlyozta, hogy fontos kezdeményezésnek tartja a Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált. "A szervezők hatalmas munkát végeztek, remélhetőleg nagy jövő áll előtte és rangos fesztivállá növi ki magát."