Miután 1954-ben hazajött, heti híradókat és riportfilmeket készített, majd - diplomafilmként - Karinthy Ferenc Albertfalváról szóló írását dolgozta fel. 1956-tól három éven keresztül a bukaresti Alexandru Sahia stúdióban készített dokumentumfilmeket. 1958-ban feleségül ment Jancsó Miklóshoz, s tíz évig a MAFILM rövidfilm-rendezője volt: kisebb képzőművészeti kisfilmeket (Vásárhelyi színek, Tornyai János, Festők városa - Szentendre, Borsos Miklós), illetve népszerű tudományos és oktató filmet forgatott.

Korai munkái közül a Szívdobogás volt a legsikeresebb (1961), amely egy kisfiú műtétének történetét meséli el. Első játékfilmje az Illés együttes közreműködésével készült Eltávozott nap volt 1968-ban, az állami gondozásban felnőtt fiatal nő szerepét Kovács Kati énekesnőre bízta. A szövőgyári munkásnők között játszódó alkotás vegyes visszhangra talált: sokaknak nem tetszett az öntudatos, maga sorsát határozottan irányító főszereplőnő alakja.

A rendezőt további filmjeiben is (Holdudvar; Szép lányok, ne sírjatok) a nők döntéshelyzetei és magatartásformái foglalkoztatták. Sokan a túlzó feminista jelzővel illették, itthon olykor kedvezőtlenül fogadták tabukat döntögető témáit és az addigiaktól eltérő szemléletmódját. Külföldön viszont feminista mozgalmak hivatkoztak rá, a hetvenes években számtalan díjat nyert Nyugat-Berlinben, Chicagóban, Cannes-ban, San Sebastianban, s a legismertebb magyar rendezők egyike lett.

Az 1975-ös Örökbefogadás egy intézeti kislány és egy negyvenéves nő egymásra találásáról szól, az egy évvel későbbi, itthon indulatokat és botrányt kavaró Kilenc hónapban a főszereplő Monori Lili a filmvásznon szülte meg saját gyermekét. 1977-ben készült Ők ketten című alkotása, az egyetlen film, amelyben Marina Vlady francia színésznő és férje, Vlagyimir Viszockij, a legendás orosz énekes együtt szerepelt.

1982-ben született meg a rendezőnő pályáján új fejezetet nyitó, önéletrajzi ihletésű Napló-sorozat első része, a Napló gyermekeimnek (1987-ben követte a Napló Szerelmeimnek, 1990-ben a Napló apámnak, anyámnak, 1999-ben pedig a Kisvilma - Az utolsó napló). A kényes politikai téma miatt az első rész időlegesen dobozba került, s a bemutatóhoz néhány eredeti híradófelvételt ki kellett cserélni és meg kellett vágni. Mészáros Márta egy későbbi nyilatkozata szerint trilógiáját az Oscar-díjra esélyes filmek közé sorolták, de szovjet nyomásra a jelölést visszavonták.

A sorozat a rendezőjéről mintázott Julcsi sorsát és eszmélését követi nyomon gyermekként, kamaszként és fiatal nőként. Az első rész az 1945-ben hazatérő család megpróbáltatásairól, a kamaszlány ébredő ösztöneiről szól. A második részben a hősnő Moszkvába kerül, filmrendező lesz és apja nyomát kutatja, míg a harmadik részben a hősnő a forradalom végén hazatér Moszkvából, hogy rádöbbenjen a valóságra. Az utolsó darab Kirgiziában játszódik, ahol Mészáros Márta gyermekkorát töltötte, s a Napló-trilógia előzményeiről szól.

1993-ban a Magzat, amelyben egy kétgyermekes anyát állít válasz elé újabb terhessége, az asszonyi életproblémák ábrázolásához tért vissza. Két évvel később Edith Stein, a zsidókkal sorsközösséget vállalt mártír-apáca életének drámájáról készített filmet A hetedik szoba címmel, az 1999-es A szerencse lányai egy Lengyelországban szerencsét próbáló, de prostituálttá váló asszony drámája. 2001-ben táncfilmet készített Bartók A csodálatos mandarinjából, az eredeti történetet a mai korba helyezve át. Legutóbbi nagyszabású munkája az 1956-os forradalom tragikus sorsú miniszterelnöke, Nagy Imre életéről készült A temetetlen halott (2004). A film első fele a hajdani eseményeket mutatja be a történések ábrázolása és visszaemlékezések alapján, míg a második a börtönben töltött hónapokról szóló lélektani dráma.

Mészáros Mártát 1985-ben érdemes művész címmel, 1990-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben pedig a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapott nemzetközileg is nagyra becsült filmjeiért, művészi munkássága elismeréseként. A rendezőnőnek egy korábbi nyilatkozata szerint további tervei vannak, így többek közt Marie Curie-Sklodowskáról, Báthory Erzsébetről, Karády Katalinról forgatna filmet. Mészáros Márta több évtizede Budapest és Krakkó között ingázva él Jan Nowicki lengyel színésszel, aki filmjeinek főszereplője. Korábbi házasságából három gyermeke van.

(MTI-Panoráma - Perge Zita, Sajtóadatbank)