Oscar-díj - Deák Kristófot meglepte, milyen univerzálisra sikerült Oscar-jelölésre esélyes kisfilmje
Dátum: 2016. november 28., hétfő, 8:40

Deák Kristófot, akinek Mindenki című alkotása bekerült az Oscar-jelölésre esélyes tíz kisjátékfilm közé, az lepte meg a produkció fesztiválszereplésein, amikor kiderült, hogy mennyire univerzális a téma, amellyel foglalkozott. Bár egy svédországi igaz történet nyomán írta a forgatókönyvet, Japánban és Dél-Koreában is akadtak, akik átéltek hasonló helyzetet - mondta el a rendező az MTI-nek pénteken.

"Egyszerű a történet, a gyerekkorom idején játszódik a kora 90-es években. Zsófi új iskolába kerül, ahol eleinte szokatlannak érzi a környezetet, kis reménysugár számára, hogy felveszik az iskola híres kórusába. Hamar kiderül, hogy az ambiciózus énektanár díjakat szeretne nyerni a kórussal, és ezért mindenre hajlandó. A kislány és új barátnője, Liza, az osztály hangadója együtt eszel ki egy zseniális tervet, hogy a tanárnőt megleckéztessék" - foglalta össze Deák Kristóf, akinek alkotása felkerült arra a rövidített, tíz munkából álló listára, amelyről januárban kiválasztják az öt Oscar-jelölt kisjátékfilmet.

A rendező szerint egy iskolában lehet jól vagy rosszul foglalkozni a gyerekekkel, a Mindenki központi eleme egy rossz pedagógiai modell, a sikerhajhászás, ami komoly problémákhoz vezethet. Mint mondta, bár még nincs saját gyermeke, de olyan iskolát képzelne el neki, amelyben a legfontosabb működtető erő az empátia.

A film közvetít valamiféle vágyálmot is - fűzte hozzá. "Az a jó nevelés, ami arra ösztönzi az embereket, hogy gondolkozzanak önállóan és cselekedjenek együtt. Szeretném, ha ilyen lenne a társadalom és kis közösségekben talán sikerül is ezt megvalósítani, de úgy látom, hogy a szélesebb társadalmi szinten még nem."

A Mindenki gyermekszereplőit, Gáspárfalvi Dorkát és Hais Dorottyát Steinhauser Andrea castingszakértő segítségével majdnem nyolcvan gyerek közül választották ki, akik már egytől egyig rendelkeztek valamilyen szereplési tapasztalattal - mesélte a rendező.

"Jó nagy merítésből kerestük a szereplőket, mert tudtam, hogy komolyabb színészi feladatokat fogok kérni tőlük. A többkörös szereplőválogatás után maradt végül a két Dorka, akik kezdettől kimagasodtak a mezőnyből. Könnyű volt velük dolgozni, mindketten éles szemű, nagyon okos lányok, hatalmas energiák vannak bennük, de probléma nélkül tudtak hosszú ideig koncentrálni" - idézte fel a közös munkát.

Deák Kristóf szerint mindkét főszereplő kislány nagyon tehetséges és érett gondolkodású. "A filmben felmerült témákról teljesen egyenrangúként tudtunk beszélgetni velük. Megértették a jelenetek pszichológia hátterét, tetszett nekik a történet" - mesélte.

A forgatókönyvet először két angol író barátjával írta meg angliai környezetbe helyezve, mert eredetileg arra gondolt, hogy ott forgatja le a kisfilmet. De valami miatt nem működött a dolog, így az eredeti történetváz alapján a saját gyerekkorára emlékezve, magyar körülmények közé helyezte filmet.

A 25 perces kisjátékfilm végül a Magyar Média Mecenatúra program támogatásával valósult meg.

A Mindenki 2015 tavasza óta több rangos nemzetközi filmfesztiválon is szerepelt. Júniusban elnyerte a tokiói Short Shorts fesztivál nemzetközi kisjátékfilm-kategóriájának fődíját és a mustra fődíját is, amely kvalifikálta a produkciót az Oscar-nevezésre.

"Szerencsés voltam, el tudtam menni Japánba, mert a fesztivál fizette az utazás költségét. Fantasztikus fogadtatása volt a filmnek Tokióban, megtapsolták, és rengeteg kérdést kaptam. Az lepett meg, hogy mennyire univerzális ez a téma. A japán közönségből is elmondta valaki, hogy vele is nagyjából ez történt iskolás korában. De Dél-Koreában, ahol most komoly társadalmi mozgások zajlanak, szintén nagyon örültek a filmnek. Az összetartást és szolidaritást emelték ki, úgy gondolták, olyan, mintha ez a film hozzájuk szólna. Mindig kellemes meglepetés, amikor más kultúrákat megismerve kiderül, hogy az emberek belül ugyanolyanok, a lényeges dolgok tényleg univerzálisak" - fogalmazott a rendező.

Deák Kristóf további terveiről elárulta, hogy egy újabb kisfilmre kapott támogatást a Médiatanácstól, de közben egy tévés minisorozatot fejleszt saját ötletéből, dolgozik egy tévéjátékon, amely az ötvenes években játszódik és az első nagyjátékfilmjére is készül.

A forgatókönyvíró-rendező elmondta, hogy 2009-ben ment ki Angliába, hogy rendezést tanuljon, azóta valójában ott él, bár idén többet volt Budapesten. Az a célja, hogy a magyarral párhuzamosan angliai karrierjét is tovább építse.

"Angliában a szélesebb nemzetközi közönséget könnyebben el lehet érni a nyelv miatt. Emiatt piaci alapon működő projektek is vannak. Tehát létezik olyan projekt, amiben nincs vagy csak minimális az állami támogatás és meg tud élni a piacon. Ez nagyon vonz. Magyarországon viszont az az előny, hogy létezik az állami támogatási rendszer, egy művésznek ilyen szempontból könnyebb dolga van, mert nem kell befektetetőknek megfelelnie, szabadabban lehet kísérletezni. Remélem, nem esem két szék között a pad alá. Szeretném mind a két rendszernek az előnyeit megtapasztalni."

Deák Kristóf elmondta, hogy az Oscar-listán szereplő többi versenyfilm közül csak a cannes-i nyertes Timecode című spanyol filmet látta. "Ha a többi film is olyan erős, akkor biztos nem lesz egyszerű dolgunk. De én már ezzel a tízbe jutással is elégedett vagyok" - jegyezte meg.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Tanguy apó műkereskedésének kirakatába gyakran ki voltak téve fiatal művészek munkái. Egy járókelõ megpillantott a kirakatban egy Cézanne csendéletet, mely négy almát ábrázolt. Betért a kis üzletbe, s megkérdezte, mennyibe kerül a kirakatban lévõ kép?
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„ A te szabadságod ott ér véget, ahol az én orrom kezdődik"
Angol közmondás
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ