BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
A Szovjetunióba hurcolt magyarokról szóló filmeket mutattak be Budapesten
Dátum: 2017. február 9., csütörtök, 7:21

Részleteket mutattak be szerdán Budapesten azokból a szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt magyarokról szóló dokumentum- és játékfilmekből, amelyek a Gulág Emlékbizottság támogatásával készülhettek el.

Az eseményen Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára elmondta: a Galgóczy Árpád és Koós Ottó gulágtúlélőkről szóló, valamint Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című regénye alapján készült filmalkotások hitelesen mutatják be az 1944-ben és 1945-ben történteket.

A 2015-ben kezdődött Gulág Emlékév február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján ér véget. Az emlékév záróelemeként építik fel a ferencvárosi Málenkij Robot Emlékparkot, valamint a szovjet megszállás áldozatai előtt tisztelgő központi emlékművet a fővárosi Szabadság téren - mondta el Latorcai Csaba, aki kiemelte: eddig több mint 250 település csatlakozott az emlékév rendezvényeihez, és az emlékbizottság négy témakörben több mint egymilliárd forint pályázati forrást osztott szét.

Ha Magyarország a 21. században sikeres akar lenni, elengedhetetlenül szükséges nemzeti önképének feltárása, újragondolása és nem egy esetben átformálása. Ezért a magyar kormány célja egy reális nemzettudat kialakítása, amely méltón emlékezik meg történelmünk minden áldozatáról és jelentős személyiségéről - fogalmazott. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: mintegy 800 ezer magyar állampolgárt hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba.

Kitért arra is: a recski kényszermunkatábor helyén működő emlékpark 5,6 milliárd forintból újulhat meg, a kistarcsai internálótábor központi épületében mintegy félmilliárd forintból alakítanak ki kiállítóhelyet és könyvtárat. Az egykori ceglédi gyűjtő- és elosztótábor - ahol mintegy 200 ezer hadifogoly és kényszermunkára internált civil fordult meg - helyén 550 millió forintból hoznak létre múzeumot.

Galgóczy Árpád magyar gulágtúlélőről szól Gulyás Gyula filmrendező alkotása, aki az eseményen elmondta: a szokásos szenvedéstörténetek mellett a filmből egy különleges sorsot ismerhet meg a néző, hiszen Galgóczy Árpád az orosz nyelvet a lágerben elsajátítva vált elismert műfordítóvá.

Az eseményen Galgóczy Árpád felidézte: oroszul tanuló társaival külön tudták választani a bolsevizmust és az orosz embert, irodalmat és történelmet, ezért nem okozott feszültséget fogva tartóik nyelvének elsajátítása. Mint elmondta, százötvenen voltak magyarok egy húszezres táborban, közülük csak ketten nem jutottak haza. "A magyar embernek természete, hogy egy sokkból magához térve egyből kutatni kezdi a kibontakozási lehetőségeket és mindenki másnál előbb meg is találja" - jegyezte meg.

Hozzátette: a húszéves büntetés első éve után elkezdték megszervezni, hogy mit csinálnak majd, ha hazatérhetnek. Akkor határozta el, hogy portrérajzoló lesz és egyből neki is állt embereket rajzolni. Hamarosan minden brigádvezető és őr vele akarta lerajzoltatni magát, ennek köszönhetően később csak kevés időt kellett kényszermunkán töltenie.

Pásztor Zoltán portréfilmjének főhőse a most 102 éves Koós Ottó, aki honvédtisztként 1943-ban ismerkedett meg későbbi feleségével. Egy évvel később jegyezték el egymást, Koós Ottó azonban hamarosan fogságba esett a fronton. Koholt vádak alapján küldték a gulágra, ahonnan csak 12 év múlva térhetett vissza szerelméhez.

"Koós Ottó története egy halálosan komoly tündérmese. Ez a 20. század egyik legszebb szerelmes története" - hangsúlyozta Pásztor Zoltán, aki megjegyezte azt is: Koós Ottó jelenleg a legidősebb ma is élő "ludovikás".

Zsigmond Dezső A Sátán fattya című játékfilmje Nagy Zoltán Mihály azonos című regénye alapján készül, amely a kárpátaljai magyarság sorsát mutatja be a főszereplő, a 16 éves Tóth Eszter szenvedésén keresztül. A lány málenkij robotra hurcolt szeretteit szeretné meglátogatni a lágerben, amikor orosz katonák megerőszakolják. Terhesen tér haza falujába, ahol megalázzák és kiközösítik. Gyűlöli a gyermeket, aki szíve alatt hord, ám nagy keservvel, édesanyja unszolására mégis gondját viseli születése után.

A rendező elmondta: a női passióként megírt, belső monológokra épülő balladisztikus regényt nagyon nehéz volt a film nyelvére lefordítani úgy, hogy közben az eredeti mű irodalmi értékei is megmaradjanak. A Sátán fattya főszerepét Tarpai Viktória játssza.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
 
Az amerikai turnéja során Jehudi Menuhint, a világhírű hegedűművészt meghívták egy gazdag házhoz. A textilgyáros házigazda kihasználta az alkalmat, és megkérte Menuhint, hallgassa meg fia játékát, mert mindenki nagyon tehetségesnek tartja
Aforizmák
„Minden vegetáriánus megváltozik, ha örököl egy szalámigyárat."
Moldova György
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ