BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Elek Judit filmrendező 80 éves
Dátum: 2017. november 8., szerda, 17:54

November 10-én lesz nyolcvanéves Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, a magyar mozgókép mestere, aki pályája során egyaránt készített dokumentum- és játékfilmeket. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

Szüleinek antikvár üzlete volt, s előbb az írás és olvasás (naplóját még ma is vezeti), majd a film szerelmese lett. Összes zsebpénzét mozira költötte, volt olyan film, amelyet tízszer is megnézett. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1956 és 1961 között Máriássy Félix legendás osztályában végezte el. Pályáját dramaturgként kezdte a Budapest Filmstúdióban, híradókat is készített, és alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Első rendezése a Vásárcsarnok (1962) című film volt, amelyet a Találkozás-Apróhirdetés követett. 1963-ban Mándy Iván íróval a főszerepben készítette Találkozás című rövidfilmjét, a munkában Jancsó Miklós segítette tanácsaival. A Kastélyok lakói című dokumentumfilmje (1966) öt magyar kastély és egykori lakóik szívszorító állapotát és életét mutatta be. Az 1967-es Meddig él az ember? című dokumentumfilmje az oberhauseni fesztivál fődíját és Locarnóban a zsűri különdíját is elnyerte, ez volt a még főiskolás Ragályi Elemér első operatőri munkája.

Első játékfilmjét 1969-ben forgatta, a Sziget a szárazföldön forgatókönyvét Mándy Iván írta, a főszerepet Kiss Manyi játszotta, és Ragályi fényképezte. A hetvenes években sikeres dokumentumfilmeket készített (Isten mezején, Egyszerű történet), a Majd holnap (1979) című játékfilm egy családja és szerelme között dönteni képtelen pár történetét meséli el. Elek Judit volt a Ranódy László rendezésében Móricz Zsigmond regénye alapján 1976-ban forgatott Árvácska forgatókönyvírója.

Érdeklődése fokozatosan a történelem felé fordult. 1980-ban Martinovics Ignácról készített tévéfilmet, az 1983-as Mária-nap Szendrey Júlia és Petőfi István családjának tragikus sorsát mesélte el, az 1989-ben készült Tutajosok a tiszaeszlári vérvádpert dolgozta fel, s több külföldi nagydíjat is nyert. 1994-ben saját, három évtizeddel korábbi kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. Az ötvenes években játszódó alkotás főszereplője egy kislány, akinek anyja halála után önálló életet kell kezdenie.

Ezután visszatért a dokumentumfilmhez: egy személyben volt rendezője, forgatókönyvírója, vágója és egyik producere a Mondani a mondhatatlant - Elie Wiesel üzenete című tévéfilmnek, amelyet az Egy szabad ember - Fisch Ernő élete című alkotás követett. Több mint tíz év után, 2006-ban forgatott újra játékfilmet: A hét nyolcadik napja című tragikomédiája egy "elvirágzott" primadonna lakásmaffiával való viaskodását mutatja be a rendszerváltás idején. Az alkotás, amelynek írója, rendezője, producere és vágója is volt, elnyerte a 38. Magyar Filmszemle legjobb forgatókönyvért odaítélt díját.

Legszemélyesebb és leglíraibb, önéletrajzi ihletésű játékfilmje, a Visszatérés - Retrace 2010-ben készült, két idősíkja a holokauszt (a rendező maga is átélte a holokausztot, a főváros ostromát a budapesti gettóban élte át), illetve Ceausescu nyolcvanas évekbeli romániai diktatúrája. A filmnek rendezője, producere és írója is volt, operatőre - előző játékfilmjéhez hasonlóan - fia, Berger László volt. A forgatókönyvhöz felhasználta Mészöly Miklós Szárnyas lovak című novelláját és Marguerite Duras Nyáron, este fél tizenegykor című kisregényét, amelyekből 1990 óta szeretett volna filmet forgatni.

Elek Judit filmjeivel számos nemzetközi fesztiválon szerepelt, Cannes-ban négy alkalommal is. Alkotásait díjazták többek közt Mannheimben, Montpellier-ben, Párizsban, Montrealban, Salernóban, Kairóban, Louisville-ben és Bukarestben, s a rendező az Európai Filmakadémia tagja. Munkásságát 1987-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki "az elesettek és kirekesztettek sorsa iránti aggodalmat és mélységes humanizmust tükröző sokoldalú művészi munkássága elismeréseként". 2009-ben megkapta a Magyar Mozgókép Mestere címet.

Több mint fél évszázadig, haláláig volt a felesége Kézdi-Kovács Zsolt rendezőnek, akivel együtt jártak a főiskolára, s ő volt a társrendező-producere férje nagyszabású Erdély-sorozatának (Erdély leírása a XX. század végén).

Elek Judit szavai szerint mindent, amit a történelem hozott, "keményen átélt". Véleménye szerint a rendező feladata tanúként jelen lenni a társadalomban. Élete arról szól, hogy elmondja azt, ami van vagy volt, mivel nem szereti a legendákat, mert azok hamisak, bármilyen előjellel írják is azokat.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Maurice Joxant-nak, Lautrec barátjának az a gondolata támadt, hogy Lautrecnek bizonyára örömet szerezne, ha kijárná neki a Becsületrendet.
 
Aforizmák
„ Túlságosan okosnak lenni szinte már illetlenség"
Gorkij
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ