Matúz Gábor rendező a film készítéséről elmondta: viszonylag kevés eredeti dokumentum állt a rendelkezésükre az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlásokkal kapcsolatban, a legtöbb információt a sortűz túlélőitől, illetve az elhunytak még élő hozzátartozóitól szerezték. A 2016-ban bemutatott film készítése során a személyes beszámolók mellett történészek, levéltárosok segítették a munkájukat, közülük néhányan meg is szólalnak a filmben, amelynek története alapvetően a salgótarjáni sortűzre fókuszál, de bemutatja az akkori Magyarországot is, a forradalom leverésétől, november 4-től, december elejéig, a sortüzekig.

Felidézte, hogy bár a legbrutálisabb sortűz Salgótarjánban volt december 8-án, de ezenkívül több tucat helyen lőttek bele a fegyvertelen tömegbe Magyarországon december eleje és január között a pufajkások. A salgótarjáni sortűz áldozatainak számáról azóta sincsenek pontos adatok és valószínűleg már nem is lesznek - tette hozzá a rendező. Elmondta, hogy az áldozatok számát a tudósok jelenleg 49-re teszik, ugyanakkor a salgótarjániak 131 halottról beszélnek.

A film története három szálon fut: játékfilmes jelenetekből, történészek és levéltárosok, valamint a túlélők érzelemdús beszámolóiból épül fel. A főbb szereplők közül a rendező kiemelte Törőcsik Marit, Ráckevei Annát, Györgyi Annát, Gáspár Tibort, Kántor-Müller Zsófiát, Libor Laurát, Dér Máriát és Varga Ádámot.

(MTI)