Tizennégy történelmi filmterv fejlesztését támogatja a Filmalap
Dátum: 2019. május 9., csütörtök, 12:26

A magyar történelem sorsfordító pillanataiban játszódó tizennégy filmterv fejlesztését támogatja egyenként 2,5 millió forinttal a Magyar Nemzeti Filmalap, amely szakemberek bevonásával segíti a forgatókönyvek fejlesztését.

A Filmalap tavaly nyáron meghirdetett történelmi filmes programjára összesen 404 filmterv érkezett. A fejlesztésre kiválasztott forgatókönyvek a magyar történelem sorsfordító pillanataiban játszódó emberi történeteket mesélnek el Mátyás király korától kezdve az 1848-49-es forradalmon és szabadságharcon át egészen a rendszerváltásig. Az írások olyan személyek életének egyes részeit dolgozzák fel, mint a Báthoryak, Petőfi Sándor, Mátyás király, Bem tábornok, Balassi Bálint, Bartók Béla vagy az 1848-1849-es és az 1956-os forradalom hősei - közölte a Filmalap csütörtökön az MTI-vel.

A nyertes filmtervek ötletgazdái mellé tapasztalt forgatókönyvírók és hozzáértő producerek bevonását szorgalmazta a filmszakmai szervezet, amely a korábbi egymillió forint értékű díjazást követően, tervenként 2,5 millió forint forgatókönyvfejlesztési támogatást biztosít a kialakult alkotócsoportoknak. A támogatás célja, hogy a tervekből minél több olyan forgatókönyv készülhessen el, amelyek emlékezetes filmélményt ígérnek.

A nyertes művek között szerepel Bartók Béla életét és műveinek jelentőségét a zeneszerző négy művének előadásán keresztül bemutató Bartók című terv, Horváth Áron és Petrik András munkája, Erdélyi menyegző címmel az erdélyi fejedelem húgáról, Báthory Annáról szóló történet Fazekas Máté Bence, Roy Chowdhury és Ugron Zsolna írása, Tallián Mariann és Pacskovszky József Feleségek felesége című forgatókönyv terve, amely Szendrey Júlia sorsán keresztül mutatja be Petőfi Sándorral kötött házasságának időszakát, majd az özvegy megpróbáltatásait.

Hadilányok című tervén Szabó Róbert Csaba, Hellebrandt Gábor és Bergendy Péter dolgozhat, akik a Mátyás király seregét kísérő nők szemszögén keresztül beszélik el a híres király uralkodásának egy meghatározó korszakát, Vészits Andrea A halhatatlan kapitány című forgatókönyve pedig egy fordulatokban gazdag történet az 1848-1849-es szabadságharc idejéből, amelynek főhősnője halott férje irataival lép be Bem seregébe, hogy a szabadságért harcolva tovább éltesse férje nevét.

Kezdetek és végzetek címmel Csáji László Koppány és Török Zita dolgozik egy romantikus kalandfilm ötletén, amely Balassi Bálint életének fordulatokban gazdag sárospataki epizódjáról szól, a Láthatatlanok írója Cs. Nagy Sándor, aki az 1956-os forradalom leverése után a forradalmárok Mecsekben harcoló csoportjának történetét meséli el, A magyar tenger kalózai című történet pedig az 1630-as években játszódik, amelyben Szigel Gábor és Maruszki Balázs írók egy kényszerűségből kalóznak állt csapat megpróbáltatásait beszélik el a török sajkák és végvári naszádok kereszttüzében.

Fülöp Péter, Lengyel Balázs és Lovas Balázs Paripa című családi filmjének hőse egy csikó, amely az 1848-1849-es szabadságharc leverése után osztrák fogságba kerül, Tősér Ádám és Kis-Szabó Márk Partvonalon című története egy magyar válogatott labdarúgóról szól, aki a Rákosi-diktatúra éveiben szabadon akart élni, a Rabló és pandúr pedig egy izgalmas történet a dualizmus korából Móray Gábor és Dési András tollából, akik az utolsó nógrádi betyárról írtak forgatókönyvet.

Ránk szakad az ég címmel fejleszti történetét Rainer-Micsinyei Nóra és Horváth János, akik egy család és egy rendszer szétesésének történetét beszélik el 1989-ből, a Rosseb bakák című történet írói, Gorka-Focht Máté, Veres Attila és Szabó Pálma a doberdói hősöknek állítanak emléket, Vesztegzár címmel pedig Baráth Katalin dolgozik filmtervén, amely egy krimibe csomagolva dolgozza fel a Trianon előtti hónapok történéseit.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
1937-ben meghívtak néhány magyar művészt Londonba, VI. György koronázására. A meghívottak között volt Aba-Novák Vilmos is.
 
Úgy látszik a tehetséget, a zseniket máshol sem becsülik meg. Amikor Robert Burns meghalt, nem sokkal temetése után márványemlékművet állítottak neki.
Aforizmák
„ A tudatlanságnak csak egy takarója van: a nyelv; minek azt mozgatni?"
Mikszáth
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ