Ranódy László filmrendező 100 éve született
Dátum: 2019. szeptember 14., szombat, 12:29

Száz éve, 1919. szeptember 14-én született Ranódy László Kossuth-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész, Kosztolányi Dezső "lelki társa". Nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Hintón járó szerelem, a Pacsirta, a Hatholdas rózsakert vagy az Árvácska, társrendezőként jegyezte a Ludas Matyit és a Föltámadott a tengert. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

Szülővárosa, a vajdasági Zombor az első világháború után került a Szerb-Horvát-Szlovén Államhoz, a későbbi Jugoszláviához. Gyerekkorát Bácskában, Baján és Budapesten töltötte. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára iratkozott be, 1942-ben a pécsi egyetemen doktorált, diplomamunkáját Közigazgatás és a filmjog címmel írta. Már hallgatóként a Független Színpadon volt segédrendező és díszlettervező, 1939-ben Szőts Istvánnal és Máriássy Félixszel a Hunnia Filmgyárba került gyakornoknak és forgatókönyvírónak. 1943-ban Szőts István társaságában forgatókönyvet írt Móra Ferenc Ének a búzamezőkról című könyvéből, de az Országos Nemzeti Filmbizottság ezt elutasította, a cenzúra miatt ekkor még másik filmes terve, Darvas József Szakadék című drámájának megfilmesítése sem valósulhatott meg.

A második világháború után, 1945-ben a Nemzeti Parasztpárt Sarló Filmvállalatát vezette, majd a filmipar 1948-as államosítása után a Nemzeti Filmgyártó Vállalat ügyvezetője lett. A filmgyár rendezőjeként dolgozott, 1954-ig a Színház és Filmművészeti Főiskolán is tanított. 1965-66-ban a filmgyár filmszínészképző stúdióját igazgatta, 1963 és 1980 között a filmművészek és filmalkalmazottak szakszervezetének elnöki tisztét is betöltötte.

Neve először társrendezőként szerepelt az első színes magyar film, az 1949-es Ludas Matyi címlapján. A rendezéssel a tapasztaltabb Nádasdy Kálmánt bízták meg, a filmet Hegyi Barnabás fényképezte, a címszerepet a húszéves Soós Imrére, a női főszerepet a tizenkilenc éves Horváth Terire osztották. (A filmet 2004-ben digitális technikával újították fel. Az első egész estés filmre kiterjedő hazai digitális színrestaurálás során több filmhibát nem lehetett szoftverrel kijavítani, a munkát manuálisan, kockánként kellett elvégezni, s a hangokat is helyreállították.) 1953-ban másodszor is társrendező volt Nádasdy és Szemes Mihály mellett a Föltámadott a tenger című, az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot feldolgozó monumentális történelmi tablóban.

Első önálló munkáját 1950-ben Csillagosok címmel kezdte forgatni, de a sematikus, a téeszesítésről szóló produkció nem készülhetett el. Első megvalósult önálló rendezése 1954-ben a Hintónjáró szerelem című sikeres vígjáték lett. Két év múlva megvalósíthatta régóta dédelgetett tervét, filmre vitte Darvas József Szakadék című regényét, az alkotás nagydíjat érdemelt ki a Karlovy Vary-i filmfesztiválon. Határozott rendezői egyéniségének jellemzői - a friss valóságlátás, a humánus szellem, az emberközeliség, a szereplőkkel való mély együttérzés, a drámai hangvétel, a lírai stílus - a háború utáni megújuló magyar filmművészet fontos jegyeivé váltak. Ezt az olasz neorealizmus hatását tükröző, társadalmi körképet festő nagyvárosi történet (A tettes ismeretlen, 1957) és egy szintén Darvas-művön alapuló költői hangvételű szerelmi történet (Akiket a pacsirta elkísér, 1959) követte.

Érett korszakában a Nyugat szerzőinek műveit álmodta filmre. 1960-ban Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényét dolgozta fel, majd következett a Kosztolányi Dezső műve nyomán forgatott Pacsirta, amelyet Cannes-ban Arany Pálmára jelöltek, Páger Antal pedig alakításáért elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat. Az 1966-os Aranysárkány ugyancsak Kosztolányi-feldolgozás, egy kisvárosi gimnáziumi tanár kálváriájáról, a Hatholdas rózsakert Babits Mihály önéletrajzi ihletésű műve alapján készült. 1976-ban Móricz Zsigmond Árvácska című regényét vitte filmvászonra. A mű operatőre Sára Sándor volt, a forgatókönyvet Elek Judittal közösen írta, a film több fesztiválon is, köztük Karlovy Varyban díjat kapott. Az Árvácska egy gyermeklány szenvedésekkel teli életét meséli el, témája az emberi kiszolgáltatottság és a humanizmus, a megalázottak és nincstelenek védelme. A főszereplő Czinkóczi Zsuzsát a rendező, aki felnőttként is jól értett a gyermekek nyelvén, hétezer gyerek közül választotta ki (ő fedezte fel - többek között - Moór Mariannát és Nagy Annát is).

Ranódy szívesen fordult klasszikus szerzőkhöz, mert azt tartotta, hogy amíg eredeti irodalmi alapokat talál gondolatai kifejezésére, addig csak átdolgozóként nyúl a tollhoz. Filmes eszközökkel teremtette meg a regények, novellák hangulatát, ars poeticája az volt, hogy a rendező soha ne tolakodjon előtérbe. Művészetének jellemzője a nyugalom és a csend harmóniája, a kiegyensúlyozottság. Egész életében Kosztolányi lelki társának tartotta magát, 1980-ban A kulcs, Fürdés, és Kínai kancsó című korábbi tévéfilmjeit Színes tintákról álmodom címmel fűzte össze mozifilmmé.

Utolsó tervét, Zilahy Lajos Csöndes élet című művének filmre vitelét már nem valósíthatta meg, 1983. október 14-én Budapesten meghalt. Huszonhárom kész és félkész forgatókönyv maradt utána, köztük egy-egy Széchenyiről, illetve a két Bolyairól. Művészetét 1956-ban Kossuth-díjjal ismerték el, 1969-ben érdemes művész, 1977-ben kiváló művész címben részesült. A centenárium alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia emlékestet szervez Ranódy László tiszteletére szeptember 23-án.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
 
1937-ben meghívtak néhány magyar művészt Londonba, VI. György koronázására. A meghívottak között volt Aba-Novák Vilmos is.
Aforizmák
„A szexualitás kereszt. Szerencsére nem feszítenek rá egész életünkben.
Salvador Dali
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ