Tóth János operatőrt szeptember 26-án búcsúztatják a Farkasréti temetőben
Dátum: 2019. szeptember 19., csütörtök, 6:58

Szeptember 26-án, csütörtökön 14 óra 30 perckor vesznek végső búcsút Tóth János Kossuth-díjas operatőrtől, a nemzet művészétől, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjától a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában - tudatta az MMA kedden az MTI-vel.

Mint írják, az augusztus 29-én, 88. éves korában elhunyt művészt katolikus szertartás szerint búcsúztatják. Október 8-án, kedden 17 óra 30 perckor gyászmisét mondanak érte az Avilai Szent Teréz templomban.

Tóth Jánost a Magyar Művészeti Akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti.

Az operatőr, rendező, dramaturg 1930. szeptember 1-jén született Tolnán. 1944 és 1949 között amatőrfilmes és mozigépész volt. Első filmjei animációs rövidfilmek voltak. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1954-ben szerzett diplomát. Ettől kezdve a Mafilm operatőre volt, de dolgozott a Pannónia Filmstúdióban is. Érdeklődött az ősmozi iránt, részt vett a magyar némafilmek restaurálásában.

Tóth János operatőrként olyan filmekben működött közre, mint Huszárik Zoltán Elégiája vagy Makk Károly Szerelem és Macskajáték című nemzetközileg is elismert játékfilmje, utóbbinak társ-forgatókönyvírója is volt. Hosszú pályája során több filmet is rendezett, így például az Amerigo Totról készített dokumentumfilmet, emellett dramaturgja volt Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének.

A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja volt, ott készült munkáiból áll össze Örök mozi című egészestés filmje. Utolsó műve operatőrként 1987-ben Az utolsó kézirat volt.

Saját munkái experimentális filmetűdök voltak, fényképezési stílusára az apró részletek kiemelése, mikrofelvételek, felbontott mozgáskompozíciók a jellemzőek.

A kilencvenes években a magyar némafilmek felújítását és bemutatását célzó programot dolgozott ki, amelynek keretében elkészítette A falu rossza és Az obsitos című filmek úgynevezett rekreációját.

1963-ban és 1970-ben elnyerte a Film- és Tévékritikusok díját, a Balázs Béla-díjat kétszer kapta meg: 1971-ben és 1976-ban. 1984-ben az érdemes művész, 1989-ben a kiváló művész címet érdemelte ki. A millennium évében a Magyar Filmszemle életműdíjasa lett, a Kossuth-díjat 2001-ben vehette át. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze címet kapta meg, míg 2017-ben a magyar filmkritikusok életműdíjával tüntették ki. 2012-től volt az MMA rendes tagja.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
 
Egy ragyogó filmötlet megírása kapcsán szóba került egy ismert író neve.
Aforizmák
„Jobb egy asszony, mint egy fotel két karja között halni meg."
George Bernard Shaw
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ