Jeles András 75 éves
Dátum: 2020. március 26., csütörtök, 9:01

Március 27-én lesz hetvenöt éves Jeles András Kossuth-díjas rendező, A kis Valentino, az Álombrigád és az Angyali üdvözlet alkotója. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:

Jászberényben született, felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-népművelés szakon végezte. Az amatőr filmklub tagjaként több filmet is forgatott (Levél az Újvilágba, Telefon), ekkor ismerkedett meg későbbi állandó alkotótársával, Kardos Sándor operatőrrel. 1969 és 1974 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma: Egyetem) operatőri, majd rendezői szakán tanult Herskó János és Fábri Zoltán osztályában. Első éves hallgatóként készítette a Meghallgatás című 14 perces rövidfilmet, egy amatőr táncdalénekesek számára rendezett válogatásról, diplomafilmje a Félálom volt.

Végzése után a Mafilm rendezőasszisztense, majd rendezője lett, később a Balázs Béla Stúdió keretein belül rövid- és kísérleti filmekkel, videó-dokumentációkkal jelentkezett. Párhuzamosan foglalkozik színházi és filmrendezéssel, filmjeinek maga írja forgatókönyveit. Az 1970-es évektől több tévéfilmet jegyzett a Magyar Televízióban, köztük volt riport-dokumentumfilm (Olajbányászok, 1971), portréfilm (A vándor - Nemes Endre, 1974, Arc és álarc, Szentkuthy Miklósról, 1989) vagy a Jókai nyomán született Thália szekerén (1985).

Első önálló nagyjátékfilmje, az 1979-es dokumentarista hangvételű A kis Valentino bekerült a filmkritikusok által 2000-ben összeállított 12 legfontosabb magyar film, az Új Budapesti Tizenkettő közé. Főszereplője egy kocsikísérő fiú, aki az elemelt nagyobb összeggel nem tud mit kezdeni, csak elszórja, s a nap végén feladja magát a rendőrségen. Az 1983-ben készült Angyali üdvözletben (munkacíme: Gyerekjátékok), gyerekek játszották el Madách Az ember tragédiáját. Ugyanabban az évben forgatta az azonnal be is tiltott Álombrigádot, amelyben a gyári munkások a szovjet Alekszandr Gelman Prémium című darabját akarják - sikertelenül - színre vinni, a narrátori feladatokat az operettszínész Rátonyi Róbertre osztotta.

1993-ben mutatták be a második világháborúban játszódó, egy elhurcolás előtt álló zsidó családról szóló Senkiföldje című filmjét, amelyet egy évtizeddel később követett a József és testvérei - Jelenetek egy parasztbibliából. 2008-ban dokumentumfilmmel jelentkezett - a Párhuzamos halálrajzok az Olaszliszkán gyermekei előtt halálra vert tanár történetét egy 13 éves leukémiás kisfiú és szüleinek kálváriájával állítja párhuzamba. Két évvel később közreműködött a Magyarország 2011 című, 11 rendező által jegyzett szkeccsfilmben. Játékfilmet csaknem másfél évtized elteltével, 2017-ben forgatott ismét, A rossz árnyék főhőse egy különleges képességekkel megáldott fiatalember és restaurátor apja, aki ifj. Hans Holbein reneszánsz festő a Követek című művéről készítenek másolatot.

A hetvenes évek közepe óta színházban is rendez, egyik első munkájaként Kaposvárott állította színpadra Leon Kruczkowski: A szabadság első napja című darabját, majd Győrött dolgozott. 1984-ben megalakította a Monteverdi Birkózókör független társulatot, amellyel a következő években több, a hagyományos kifejezésmódot megtörő előadást rendezett, a 24 haikut, a Drámai eseményeket, A mosoly birodalmát, utóbbiak Dobozy Imre (Szélvihar), illetve Mrozek (Rendőrség) művei alapján születtek.

Egykori alkotótársával, Halász Péterrel, az alternatív színház egyik legeredetibb alakjával egy ideig saját társulatot vezetett, a józsefvárosi Városi Színházat. Rendezett Veszprémben, Kaposváron, a budapesti Merlin, a Katona József és a Radnóti Színházban, Szombathelyen. A Weöres Sándor Színházban színpadra állított A kis Lordért 2011-ben a színikritikusoktól elnyerte a legjobb gyerek- és ifjúsági előadás díját, ugyanott tavaly a bábszínházzal Oscar Wilde A boldog herceg című meséje alapján rendezett felnőttek számára előadást, "hajléktalanszínházat" (a kilencvenes évek közepén hajléktalanokkal készítette Gogol Revizorját, a próbafolyamatról dokumentumfilm is készült). Az utóbbi években Strindberg Júlia kisasszony című drámáját instruálta Debrecenben, s a Stúdió K Színházban jelenleg is repertoáron van Ibsen: Babaház (Nóra) című rendezése.

Művészete elismeréseként többször elnyerte a filmkritikusok díját, megkapta a Balázs Béla-díjat (1992, a kitüntetést 1989-ben nem fogadta el), 2006-ban a kiváló művész címet. 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki film- és színháztörténeti jelentőségű nyelvteremtő és műfajújító tevékenységéért. 2013-ban Szép Ernő-jutalomban részesült eredeti világlátású színpadi szövegeiért.

Több színházi és filmes munkájához is Melis László komponálta a zenét. Egyik különleges közös munkájuk a Müpában 2013-ban Euripidész szövegére ógörög nyelven bemutatott Bakkhánsnők című opera volt. 2007-ben Füzetek címmel naplóformában jelentek meg gondolatai, a tíz évvel későbbi Váratlan perspektívák című könyv Gelencsér Gábor tollából Jeles életművét elemzi. Az egyik legeredetibb gondolkodású és látásmódú alkotó fia Nemes Jeles László, az Oscar- és Golden Globe-díjjal kitüntetett Saul fia című film rendezője.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Örkény István a XX. század derekán alkotott. Az akkori kor (főként a politikai réteg) nem nagyon ismerte el munkásságát, sőt, nem nagyon kedvelte azt. Ezért aztán Örkény úgy döntött, hogy önként felhagy hivatásával, s megpróbálkozik az újságírással.
 
Salamon Béla mikor megkapta az Érdemes művész díjat, találkozott Dobozi Imre Kossuth-díjas íróval aki igy üdvözölte:
Aforizmák
„ A szexualitás kereszt. Szerencsére nem feszítenek rá egész életünkben."
Salvador Dali
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ