Csütörtöktől játsszák Bergendy Péter Post Mortem című filmjét a mozik
Dátum: 2021. október 27., szerda, 7:37

Csütörtöktől játsszák a mozik Bergendy Péter rangos fesztiváldíjakkal elismert Post Mortem című horrorját. "Bízom benne, hogy felszabadító élményt nyújt majd a közönségnek" - mondta a rendező az MTI-nek a filmről, amely az idén Magyarországot képviseli a 94. Oscar-versenyben a nemzetközi film kategóriában.

Az Oscar-nevezés meglepetésként érte, mert nem számított rá, de megjegyezte: különösen azért örül ennek, mert éppen egy közönségfilmet küld az ország a legjobb nemzetközi film-kategória mezőnyébe.

Bergendy Péter szerint a Post Mortem azért tekinthető az első magyar horrorfilmnek, mert két korai némafilm és a függetlenfilmes próbálkozások után most készült először mainstream horror Magyarországon. A rendező úgy véli, a filmet a zsánere miatt elsősorban a kamaszok nézik majd, de témája, különleges, magyar filmben szokatlan látványvilága a felnőtt, idősebb korosztályt is megfogja.

A Post Mortem az első világháború utáni kemény télen, a spanyolnátha-járvány idején játszódik, valahol Magyarországon. Főhőse az elhunytakról családjuk körében fotókat készítő Tomás (Klem Viktor), aki maga is kis híján otthagyta a fogát a háborúban, és ez a trauma tovább kísérti. Egy tízéves kislány (Hais Fruzsina) hívására látogat el egy faluba, ahol sok temetetlen halott és ijesztő természetfeletti jelenség fogadja. A vándorfotós és a kislány összefog, hogy kiderítsék, hogyan vethetnek véget a kísértetjárásnak.

A kétórás történelmi, kosztümös horror több mint 500 snittjében van számítógépes trükk, ezek tíz hónap alatt Benyó Zoltán VFX supervisor felügyeletével készültek. A film operatőre, Nagy András, díszlettervezője, Hujber Balázs, maszkmestere, Hámori Dániel és vágója, Király István is elnyerte nyáron a Magyar Mozgókép Díjat.

"Több mint fél évig dolgoztunk a hangon is: egyedi hangzásra, de horroros hangulatra törekedtünk" - fűzte hozzá. Rengeteg munka van a horrorhangzás neszeiben, zajaiban, a színészek, köztük Hámori Gabriella is részt vett a sikolyok felvételében. A pármai filmfesztiválon, amelyen a fődíjjal a zenét díjazzák, a legjobb film díját kapták, ami egyúttal a film zenéjének is komoly elismerés.

A forgatásra 41 napot szánhattak, ami rohamtempót diktált. "A filmkészítés itthon főleg a kompromisszumok művészete" - mondta a rendező, aki szerint a viszonylag szűkös költségvetésből minőségileg egy nagy költségvetésű filmet tudtak készíteni, amihez a stáb lelkesedése is kellett.

Bergendy Péter hozzátette: a játékosság az egész filmre jellemző, jeleneteiben egy sor művészeti alkotás sejlik fel. "A különféle kísértetpózokhoz, a halottak elhelyezéséhez használtuk festmények, szobrok beállításait. A kísértetek mozgásának megtervezésében pedig Egon Schiele jellegzetes, kifacsarodott figurákat ábrázoló grafikái segítettek, aki egyébként szintén 1918-ban halt meg a spanyolnáthában" - magyarázta.

A film egy jelenetéhez egy Bernini-szobor, Munkácsy- és Francis Bacon-festmény, valamint egy híres Capa-fotó beállításaiból állt össze a holtak hátborzongató csoportképe.

Hellebrandt Gábor alakította a szellemeket, és ő segített a gyerekszereplők mozgatásában is. "Szinte bábozott velük, épp úgy, ahogy a kísértetek is báboznának a szereplőkkel" - mesélte.

A film egyik legizgalmasabb jelenete víz alatt játszódik. "Fogalmazzunk úgy, hogy ne spojlerezzek, hogy ellep a víz egy szobát. Tetemes költséggel járt ennek a díszletnek az elkészítése. Búvárok segédkeztek a forgatásban. A szereplők is búvárpróbákkal készültek, hogy biztonságban legyenek."

Termálvizet használtak, már csak azért is, hogy a színészek ne fázzanak, de a meleg vízben szétmállott a korabeli berendezés, ezért később számítógépes animációval pótoltak egyes bútorokat.

Az egyik fontos szerepet alakító Kossuth-díjas balettművész, Ladányi Andrea kalandját felelevenítve Bergendy azt is elmesélte, hogy a vizes felvételben különféle súlyokat kapott a derekára, hogy ne emelkedjen a feszínre. "Volt egy egyezményes jel, hogy mikor menjen hozzá a búvár az oxigénnel, ha elfogy a levegője, de ő nem jelzett, mert annyira magával ragadta a lendület. A búvárok szerencsére időben odasiettek hozzá, és így nem történt baj" - idézte fel, hozzátéve, hogy egy másik kulcsszereplőnek, Schell Juditnak szintén volt kaszkadőre, de ő is maga csinálta az összes vízalatti felvételt.

"A horrorfilmek mindig is érdekeltek, már gyerekkoromban megszerettem a műfajt, persze ez nem azt jelenti, hogy a Bud Spencer-filmektől Ingmar Bergmanig ne néztem volna meg mindent. Pszichológusként a diplomamunkámat is ebből írtam, mert a horrorfilm lényegében a tudattalanról szól." De csak A vizsga meg a Trezor című filmjei sikere után gondolt rá, hogy előrukkoljon egy olyan műfajú filmmel, amely itthon még nem készült. Ami azért lett kísértettörténet - fűzte hozzá -, mert a horrorfilmek közül csak a kísértetfilmektől fél, bár azt nem tudná megmagyarázni, hogy miért.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Post Mortem forgalmazási jogait világszerte eladták. Számos fesztivál díjazta, legutóbb a múlt héten a Toronto After Dark filmfesztiválon nyert el tíz trófeát, köztük a legjobb folytatásra érdemes horrorfilmét.

"Egy horrorfilmet úgy kell csinálni, mint amikor az ember gyerekkorában játszik a barátaival. Bízom benne, hogy a film felszabadító élményt nyújt majd" - fogalmazott a rendező, aki azt is elmondta, hogy egy húszas évekbeli, kisvárosban játszódó Post Mortem-folytatást még tényleg szívesen csinálna.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az évek senki fölött sem múlnak nyomtalanul, s egyre gyakrabban fordul elő, hogy kisebb-nagyobb panaszokkal föl kell keresniük az orvost. Így tett Dobsa Sándor is, aki az idősebbek számára egyet jelent a Stúdió 11-gyel, s kiváló zongorakísérőként a fiatalok előtt sem ismeretlen.
 
Baja: 1950. A bácskai városban szereplő Rodolfo és Latabár Kálmán kisétál reggel a piacra. Gusztálják a szép gyümölcsöt, zöldséget, baromfit, végül megállnak egy termetes asszonyság standja előtt. A néni háztáji tojást árul.
Aforizmák
„ ...már az iskolában megtanultam, hogy nem gondolhatok olyan furcsa és hihetetlen dolgot, amelyet valamely filozófus már előbb ne állított volna..."
Descartes
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ