Foky Ottó 10 éve halt meg
Dátum: 2022. szeptember 2., péntek, 15:15

Tíz éve, 2012. szeptember 3-án halt meg Foky Ottó Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas animációsfilm-rendező, tervező-grafikus, érdemes és kiváló művész, a Tévémaci, Misi mókus, Makk Marci és Mirr-Murr kandúr atyja, akinek szeretetteljes és kifogyhatatlan humorral készült mesefilmjein több generáció nőtt fel. Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:

Foky Ottó 1927. június 15-én született a Zala megyei Sárhidán. Gyermekkorában sokat költöztek, életében a falusi és nagyvárosi élmények váltották egymást, saját vallomása szerint a tarka gyermekkorból hozta minden élményét. A családi hagyományt követve elvégezte a tanítóképzőt, 1949-től két évig pedagógusként dolgozott. Tanítóként is a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére ezekkel az oktatói képregényekkel kopogtatott be az Iparművészeti Főiskola kapuján, sikerrel. Főiskolai évei alatt gyakran bejárt a Csehszlovák Kultúra házába, Jirí Trnka ott látott színes bábfilmjei (Spalicek, A császár csalogánya, Bajaja herceg, Cseh legendák) döntő hatással voltak rá. A színpad-film főtanszakon 1956-ban végzett díszlet- és bábtervezői szakon, diplomamunkájaként a Tell Vilmos díszleteit tervezte az Operaházban és A dicsekvő varga című mesét vitte bábfilmre.

Tanulmányait befejezve a Pannónia Stúdióba került, ahol első bábjátékfilm figuratervezési feladatát 1957-ben a Móra Ferenc meséjéből készült A didergő király bánata című filmben kapta. Imre Istvántól tanulta a "szakmát", akinek több filmjéhez tervezett bábokat, közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, együttműködésük talán legemlékezetesebb gyümölcse a Szentgalleni kaland.

1961-ben részt vett a prágai, belgrádi és a stockholmi magyar iparművészeti kiállításon, két évvel később a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása is volt. Mivel a Pannónia termeit kinőtték, a Gyarmat utcában egy kis házban szervezett műtermet, gyakorlatilag a Bábfilmstúdió alapítója és vezetője lett. Az igazi alkotóműhelynek bizonyult stúdiót mindenestül ő teremtette, a berendezések, az eszközök az ő elképzelései szerint készültek. Foky nyugdíjba meneteléig reggeltől késő estig készültek itt a csodák, Csukás István Mirr-Murrjának bábos macskafigurája, A legkisebb ugrifüles, a mókásfülű Misi Mókus és Bumba majom felejthetetlen figurája. Az ő rajzasztalán született meg az első tévémaci figurája is, "aki" 1964. október 23-án látta meg a napvilágot, azaz mutatkozott be a képernyőn. A kedves mackó alvóbabájával, Paprikajancsival jónéhány nemzedék kedvence volt, s mindenki örömére tért vissza a televíziós nosztalgiahullámban a képernyőre.

Foky Ottó 1962-ben a Siker című filmmel mutatkozott be rendezőként, ezt követte a cirkusz világát idéző Bohóciskola, majd a szatirikus Így lövünk mi. 1966-ban Ellopták a vitaminomat címmel tárgyanimációs filmet készített kesztyűk, elemlámpa, csavarhúzó, leszakadt talpú cipő "közreműködésével". Ezen a gyermekeknek szóló "krimin" kívül a a Bizonyos jóslatokban (1967) és a Babfilmben (1975) is Nepp József forgatókönyvíróval és Tóth János operatőrrel dolgozott együtt, a tíz díjjal kitüntetett Babfilmben háromezer babot mozgattak; több alkotásának Pethő Zsolt volt a zeneszerzője.

További emlékezetes rendezései: Kőnig, a strucc (1969), Én, az egér (1969), Puszit Oktopusznak (1970), Ottó és az oroszlán (1970), Keserű keselyű (1970), Velem mindig történik valami... (1975), A legkisebb ugrifüles sorozatok (1975-76), a Makk Marci-filmek (1977-79), a Varjúdombi mesék (1978), az Ismeretlen ismerős Magyarország (1980), a Nyaralás vadászmódra (1981), La Desodora (1983), a Mackók, vigyázzatok (1984), az Éljen Szervác (1986), a Süsüke, a sárkánygyerek (2000).

Stílusának elmaradhatatlan eleme volt a humor és a gúny. Műveit színes képzelőerő, bravúros technika, tömörség jellemzi. A tárgyanimáció műfajának egyik megteremtőjeként több mint száz tévés esti mesét, gyerekfilmet és reklámfilmet tervezett és rendezett. Feleségével, Foky Emmivel a 90-es években sok könyvet, gyermekmeséket illusztrált, bábszakköröket működtetett a gyerekeknek, és oktatott is. 1987-ben vonult nyugdíjba, ugyanabban az évben a Vigadó Galériában gyűjteményes kiállítása volt. 2010-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban rendezték életműkiállítását.

Művészete elismeréseként 1964-ben Munkácsy Mihály-díjat, 1970-ben Balázs Béla-díjat kapott. 1977-ben Érdemes művész, 1982-ben Kiváló művész lett. Művészetét 25 nemzetközi díjjal ismerték el.

Foky Ottó 2012. szeptember 3-án, 85 éves korában halt meg.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Ludwig van Beethoven és Johann Wolfgang Goethe 1807-1808 táján együtt üdültek Karlsbadban. A zseniális zeneköltő és a költőzseni összebarátkoztak, s gyakran indultak együtt kocsikirándulásra.
 
Borogyin a híres orosz zeneszerző egyszer, amikor elment otthonról, egy cédulát tett az ajtajára ezzel a feírattal: „Egy óra múlva jövök haza."
Aforizmák
„ Szeretni valakit annyi, mint átvilágítani."
Hugo
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ