Gábor Pál filmrendező 90 éve született
Dátum: 2022. november 2., szerda, 10:37

Kilencven éve, 1932. november 2-án született Gábor Pál Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész, az Angi Vera rendezője. Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:

Pedagóguscsaládban született Dunaföldváron. Már a pannonhalmi bencés gimnázium diákjaként verselt, színdarabot rendezett, nyaranta Csók Istvánnál tanult festészetet. Érettségi után egy ideig segédmunkás volt Sztálinvárosban (a mai Dunaújvárosban), majd a szegedi egyetemen tanult. Innen Budapestre, az ELTE magyar-történelem szakára került, a diploma megszerzése után egy évig a mosonmagyaróvári gimnáziumban tanított. 1956-ban vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Máriássy Félix osztályába. Rendezői diplomáját 1961-ben kapta meg, ezután hosszú évekig asszisztensként dolgozott Kósa Ferenc, Mészáros Márta és Szemes Mihály mellett, miközben maga is készített néhány rövidjátékfilmet a Balázs Béla Stúdióban.

Gábor Pál 1969-től volt Máriássy Félix tanársegédje a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol 1972-től tanszékvezető, 1977-ben főiskolai docens lett. A rendező meghatározó szakmai alapélménye a neorealizmus volt, s szinte minden munkájában személyiség és környezet konfliktusokkal terhelt kapcsolatába ágyazza korának valóságát. Hősei többnyire kétkezi munkások, szegénysorból kiemelkedett értelmiségiek, akik rendre komisz választási helyzetekbe sodródnak, amelyekből mindannyian vesztesként kerülnek ki. Művészete elismeréseként 1972-ben Balázs Béla-díjat, 1980-ban érdemes művész címet kapott.

Első nagyjátékfilmjét, a Vészi Endre Füstszagúak című novellája alapján készült Tiltott területet 1968-ban forgatta. Gábor Pál és Vészi munkakapcsolata a későbbiekben a honi mozgóképművészet egyik legtermékenyebb alkotói szövetségévé vált, erről tanúskodik nyolc közös filmjük és a Vésziről készült 1986-os portréfilm is. Sorra készültek filmjei: 1971-ben a Horizont, 1972-ben az Utazás Jakabbal, 1976-ban a Maróti Lajos írásából forgatott A járvány, amelyben a minden időben érvényes értelmiségi magatartás imperatívuszait fogalmazta meg.

1978-ban készült el legsikeresebb filmje, az Angi Vera. A szegénysorból káderré kiemelt fiatal lány történetében az ötvenes évekről, a torzulásokról, a bűnökről, a tisztesség és a hamisság bonyolult ellentmondásairól adott hiteles képet. A filmet Párizsban, Londonban és New Yorkban is hetekig vetítették a mozik, és számos elismerést is kapott: többek között 1979-ben a Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége, a FIPRESCI díját, 1980-ban a legjobb külföldi filmnek járó díjat a Londoni Filmkritikusok Díjkiosztóján, a San Sebastián-i Filmfesztiválon pedig Ezüst Kagylót érdemelt ki, a főszereplő, az akkor pályakezdő Pap Vera 1979-ben a Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját.

Gábor Pál 1981-ben készítette el Básti Julival és Jan Nowickivel a Kettévált mennyezet című filmjét, amelyben egy fiatal munkáslány sorsán keresztül mutatja meg az 1953 és 1956 közötti évek nyomasztó politikai-társadalmi légkörét. A film a San Remó-i Filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezésért járó különdíjat. A rendező ezt követően műfajt váltott, magyar-amerikai koprodukcióban forgatta le 1983-ban a Hosszú vágta című kalandfilmet. Ennek kedvezőtlen kritikai fogadtatása miatt belső száműzetésbe vonult, s csak 1986-ban állt újra a kamera mögé, a szintén koprodukcióban készült, A menyasszony gyönyörű volt című magyar-olasz filmben. Különösebben kedvező visszhangra ez az alkotás sem talált, s ez megviselte az amúgy is sokat betegeskedő rendezőt. Rómában halt meg szívroham következtében 1987. október 21-én.

Egy évvel halála után Horváth László és Wermer András dokumentummusicalt készített róla Gábor Pál címmel, amelyben pályatársak, barátok emlékeznek a rendezőre.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Alexandre Dumas egyik leghíresebb regénye A három testőr. A regényben címe ellenére mégis négy testőr szerepel: Athos, Porthos, Aramis és D'Artagnan. Egy olvasó meg is írta Dumas-nak, hogy a regény címében tévedett, mire az író így válaszolt:
 
Gombaszögi Ella társasági ember, nagy kártyajátékos volt, de csak olyanokkal játszott, akik legalább olyan jók voltak, mint ő. A játszmákból nem ritkán vesztesként került ki, de ezt nem bánta, mert legalább volt alkalma egy kis zsörtölődésre.
Aforizmák
„ Céltalan élet nem lehet tiszta."
Anton Pavlovics Csehov
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ