András Ferenc Kossuth-díjas filmrendező 80 éves
Dátum: 2022. november 23., szerda, 10:45

November 24-én lesz nyolcvanéves András Ferenc Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, a nemzet művésze. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga:

Gyermekkorát Sümegen töltötte, itt szerezte első moziélményeit is, a város és a Balaton-felvidék több filmjének visszatérő helyszíne. Nagy erővel hatottak rá az olasz neorealizmus alkotásai, legjelentősebb élménye Andrzej Wajda Hamu és gyémánt című filmje volt. Bár sokáig a kémia is érdekelte, végül a film mellett kötelezte el magát. Először a televízióban dolgozott - 1962-től a Magyar Televízió ügyelőjeként, majd rendezőasszisztenseként, 1965-től négy évig a Mafilm rendezőasszisztense volt. 1973-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Makk Károly és Illés György tanítványaként. Forgatott többek között Ranódy László, Máriássy Félix, Sára Sándor, Fábri Zoltán mellett (saját bevallása szerint utóbbitól tanult mindent), néhány filmben kisebb szerepet is vállalt.

Pályáját dokumentumfilmesként kezdte, tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Készített filmet többek között Páskándi Géza íróról (Szabadság-ösztön), a filmvágó, képzőművész Morell Mihályról, 1970-ben született az Árvíz, két évvel később a Dózsa népe című dokumentumfilmje.

Az 1977-ben bemutatott Veri az ördög a feleségét, amelyet "elsőfilmes szerelemgyerekének" nevez, nagy szakmai és közönségsikert aratott, 1978-ban elnyerte Karlovy Vary filmfesztivál fődíját. A késő Kádár-kori szocializmus szatírája, melynek több szereplőjét is saját családjáról mintázta, a hivatalos kulturpolitika körében nem aratott sikert, öt évig nem rendezhetett egész estés játékfilmet.

Legnagyobb sikerét a Munkácsi Miklós Kihívás című kisregénye alapján, 1982-ben készült Dögkeselyű című társadalmi drámával aratta, a főszerepben Cserhalmi Györggyel. A film egy mérnökből lett taxisofőr kálváriáját mutatja be, aki tolvajok áldozatául esik, de hiába fordul a rendőrséghez, nem hisznek neki. Az elvált, adósságban úszó férfi tehetetlen dühében maga kezd nyomozásba, majd önbíráskodásba. Az alkotást Arany Medve-díjra jelölték a Berlinalén, ahol megkapta a közönségdíjat. Szintén Munkácsi írása nyomán készült 1994-ben a Törvénytelen című alkotása.

1986-ban került a mozikba a több fesztiváldíjat is elnyerő, mára kultuszfilmmé vált A nagy generáció, amelyben Bereményi Géza forgatókönyvére támaszkodva jelenik meg sajátos nemzedék-központú látásmódja. A film arról a generációról, illetve annak széteséséről szól, amely a 60-as, 70-es években keresett helyet magának a világban, akkor még erőteljesen és megalkuvás nélkül.

A Vadon (1989) című filmje az 1848-as forradalom utáni önkényuralom idején játszódik Dobai Péter történelmi regénye alapján, a három évvel későbbi, Az utolsó nyáron című "rendszerváltó filmje" forgókönyvét Csengey Dénessel közösen jegyezte. A magyar-olasz koprodukcióban készült Szent Lőrinc folyó lazacai (2002) a művész soha célt nem érő sorsának példázatát adja, ezt két évvel később követte a Csáth Gézát idéző filmdráma, a Morfium című rövidfilm.

András Ferenc a mozi mellett a televízió számára is dolgozott, így született a Végkiárusítás (1978) és a Gion Nándor műve nyomán készül A Kárókatonák még nem jöttek vissza (1985). A rendezés mellett 1991-től 1998-ig vezette a Dialóg Filmstúdiót, 1998-tól a Duna TV szinkronstúdiójának művészeti vezetőjeként tevékenykedett. 2021-től ő vezeti a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a filmrendező osztályt.

Filmjeit több nemzetközi fesztiválon díjazták. Művészete elismeréseként megkapta a Balázs Béla-díjat (1978), az érdemes művész címet (1988). 2013-ban Kossuth-díjjal tüntették ki sajátos, kritikus hangvételű, társadalmunk groteszk oldalát megmutató hiteles műveiért, a televízió és a játékfilm világában egyaránt magas színvonalú alkotásokat létrehozó munkásságáért. 2021-ben a Nemzet Művésze címben részesült, 2022-ben a Magyar Filmakadémia életműdíjával tüntették ki.

A rendező egy tavalyi nyilatkozata szerint A nagy generáció és Az utolsó nyáron után egy, a nagy generációról szóló harmadik filmet is szeretne Temesi Ferenc regényéből készíteni, Záróra után címmel. A nyolcvanéves filmrendezőt november 21-én a digitálisan felújított Dögkeselyű című film vetítésével köszöntötte a Nemzeti Filmintézet az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Másnap a Magyar Művészeti Akadémia a Pesti Vigadóban ünnepelte, ez alkalommal vetítették Bonta Zoltán 2018-ban készült, Rendező és holdvilág című portréfilmjét.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Gombaszögi Ella egy zenés vígjátékban például a ledér hölgyet játszó "Gomba" szerepe szerint így fordult Csortos Gyulához: "Azt álmodtam, hogy teljesen meztelenül sétálok az utcán, csak egy nagy tollas kalap volt a fejemen "
 
1937-ben meghívtak néhány magyar művészt Londonba, VI. György koronázására. A meghívottak között volt Aba-Novák Vilmos is.
Aforizmák
„Semmi sem tehet egy nőt szebbé, mint a tudat, hogy ő szép."
Sophia Loren
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ