A díjat a Made 2000-ben alapította azzal a céllal, hogy a filmszemléken induló dokumentumfilmek közül a legjobbat jutalmazza - mondta az ünnepségen Kisfaludy András, a szervezet elnöke.

A vándordíj, amely egy bronzból készült kamera-sziluett, Haraszty István szobrász alkotása. Az idén a díjazott pénzjutalomban is részesül, s a szervezet lehetőséget ad a következő alkotás utómunkálatainak elvégzésére.

A zsűri elnöke ebben az évben Sára Sándor filmrendező volt, a grémiumban helyet foglalt még B. Révész László, Dénes Gábor, Nádasi László, Mohi Sándor, Kisfaludy András, Gulyás János, s az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakreferense, Reichenberger János.

Dénes Gábor a díjnyertes alkotást, Kékesi Attila munkáját méltatva a kedd esti ünnepségen kiemelte: a néző a film által részese lehet a múlt feltárásának. A film krimi, tényfeltárás, szellemidézés a javából - hangsúlyozta.

Az Egy forradalom arca - Egy pesti lány nyomában című dokumentumfilm egy kutatást követ nyomon: a Paris Match 1956. november 10-i számában a magyar forradalomról szóló tudósítás nyitóképeként megjelent egy fotó, amely október 30-án készült a Múzeum körúton. A fotó elkészülte után 45 évvel Balázs Eszter magyar történész és Phil Casoar francia újságíró elhatározta, hogy kideríti, mi történhetett a képen látható fiatal párral, kik ők, túlélték-e a forradalmat, s ha igen, meg lehet-e találni őket ennyi év után.

Az éveken át tartó nyomozás alatt elsősorban a lányról találtak képeket, adatokat, így a film az ő történetén keresztül mutatja be, hogyan befolyásolta, alakította a forradalom a hétköznapi emberek sorsát. A fotó, amely csak egy pillanatot rögzített, a lány egész életére hatással volt: a kép megjelenése is szerepet játszott abban, hogy a forradalom leverése után menekülnie kellett, külföldön pedig a fotónak köszönhetően vált ismertebbé a menekültek között. A filmben, amely az idei Magyar Filmszemlén elismerő oklevelet kapott, megszólalnak életének részesei, szemtanúi és a történetet elindító fotó készítője is.

Dénes Gábor rámutatott arra, hogy a kamerának lelke van, aktív, ugyanakkor visszahúzódó, soha nem tolakodó. Mint mondta, ez olyan oktatófilm, amit kötelező lenne megnéznie minden médiahallgatónak, rendező szakos hallgatónak vagy rendőrtiszti főiskolásnak.

„Végre egy európai film, amely kilép erről a magyar kamaraszínpadról" - hangoztatta.

A rendező, Kékesi Attila azt mondta: fontos számára a díj, mert egyrészt hosszú munka eredménye, másrészt pedig azt egy szakmai szervezettől kapta.

B. Révész László a Szemünk fénye című, különdíjjal jutalmazott filmről elmondta: tapintat, kíváncsiság egyaránt jelen van Varga Ágota alkotásában, a rendező sokakat gondolkodásra késztet munkájával.

„A filmben benne van a folytatás ígérete" - tette hozzá.

Varga Ágota dokumentumfilmje Kati és Győző életét mutatja be. A világtalan házaspár gyermeket vállalt: kétéves kisfiuk, Ferike egészséges. Az alkotás Rio de Janeiróban, a Nemzetközi Disability Filmfesztiválon megkapta a legjobb portréfilm díját, a Houston WorldFesten pedig elnyerte a Bronz Remi-díjat, de szerepelt a krakkói és a szarajevói filmfesztiválon is.

A rendező kiemelte: ez az első magyarországi díj, amit filmje kapott, külföldön hamarabb felfigyeltek munkájára, mint itthon.