A Magyar Filmszemle életmű-díjasai
Dátum: 2006. január 19., csütörtök, 17:30
Agárdy Gábor színművészt, Dargay Attila(képünkön) animációs filmrendezőt, György István filmrendezőt és Szalontai Árpádné naplóvezetőt tüntetik ki életműdíjjal a 37. Magyar Filmszemlén, a Magyar Mozgókép Mestere elismerést Nepp József rajzilmrendező veheti át.

Agárdy Gábor (1922-2006) különböző vidéki színházakban játszott szerepek után került Budapestre, a Fővárosi Operett és a Petőfi Színház után 1961-től nyugdíjaztatásáig a Nemzeti Színház színésze. Egyik legismertebb színházi szerepe Bicska Maxi a Koldusoperából. Az Én és a nagyapám című Keleti Márton-filmben játszott első filmszerepét közel félszáz követte; a legnagyobb népszerűséget minden bizonnyal az Egri csillagok Sárközi cigányaként szerezte. E bohém és hűséges öreg kópé megelevenítése alapján nevezhette a humorát jellegzetesen plebejusnak egy kritikusa. Legmaradandóbb filmes alakítását a Csempészek (1958) című Máriássy Félix-film ágról szakadt parasztemberének szerepében nyújtotta. Jászai Mari-díjas (1958), Érdemes művész (1968), Kiváló művész (1980), Kossuth-díjas (1985), A nemzet színésze (2000) - olvasható a Montázs 2000 Kft. által összeállított filmszemle-katalógusban.

Dargay Attila, a magyar animációs filmművészet egyik legnépszerűbb alkotója, akinek pályája egybeesik a háború utáni magyar rajzfilmgyártás megteremtésével és felvirágzásával, 1927-ben született. Első önálló munkáját, a bátor hangvételű Ne hagyd magad emberke! című filmet rendezőként 1959-ben készítette. A hatvanas évek elején az „animációs új hullámban" Jankovics Marcellal és Nepp Józseffel megteremtik az első magyar rajzfilmsorozat népszerű hősét, Gusztávot (1964). Ezt követi többek között a Pom-Pom (1978-82) és A nagy ho-ho-ho-horgász (1982-84). Maradandót alkotott a rajz-játékfilm területén is: Lúdas Matyija 1976-ban a második magyar egész estés rajzfilm, amely számos külföldi és magyar díjat kapott. 1980-ban jött az óriási népszerűséget hozó Vuk, amelyet további egész estés filmjei, a Szaffi (1984), Az erdő kapitánya (1987) követett. Balázs Béla-díjas (1968), Érdemes művész (1978) és Kiváló művész (1983).

György István 1925-ben született. A Mafilm népszerű-tudományos stúdióját vezette a hetvenes évtizedben. A tudományos alapon készülő népszerű ismeretterjesztést tartotta fő hivatásának, két évtizeden keresztül részt vett a Nemzetközi Tudományos Filmszövetség munkájában is. Alkotói pályája sokszínűségét jelzi egyebek között A hegedű, A tánc eredete, a Krzystof Penderecki zenéjére készült Inspiratio, az Andrej Rubljov és Az agyag természete című filmje. Húsz egész estés filmje mellett kétszáz kisfilmben adta bizonyítékát felkészültségének. Balázs Béla-díjas (1968), Érdemes Művész (1975), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével 1996-ban tüntették ki.

Szalontai Árpádné 1926-ban született, 1950-től a Hunnia Filmgyár munkatársa; a produkciók pénzelszámolásai mellett tanulta meg a naplóvezetői munkát, a kamera mellett ülve írta filmről filmre, kézírással a scriptnaplókat. Megbízható, pontos jegyzetei kíséretében kerültek a leforgatott filmtekercsek a vágóhoz, a laborba, a hangosztályra. Dolgozott többek között Keleti Mártonnal, a Különös házasságtól a Hattyúdalig, Révész Györggyel az Angyalok földjétől Az öregig, Herskó Jánossal a Vasvirágban és a Párbeszédben, Tímár Péterrel a Csinibabában és Schilling Árpáddal a Nexxt-ben. Legtöbbet Fábri Zoltán és Szabó István filmjeiben vezetett naplót. Hetvennyolc évesen ment nyugdíjba, A Csodálatos Júlia az utolsó film, amelyben keze nyomát őrzi a videós scriptnapló.

Nepp József 1934-ben született, A Szenvedély című rajzfilmmel indítja pályáját, szakít a mesehagyománnyal, és új korszakot nyit a karikatúra stílusban rajzolt aktuális, groteszk, sőt abszurd történetekkel. 1964-ben megszületik a Gusztáv-sorozat, a máig legnépszerűbb magyar rajzfilmsorozat, amelynek Dargay Attila és Jankovics Marcell mellett ő a szülőatyja. A Mézga-család, majd a Dr. Bubó tévésorozat sikerében is nagy szerepe volt, nem véletlenül nevezik őt az animációval foglalkozó filmtörténészek a magyar animáció mindenesének. Író és társforgatókönyvíró sok egész estés és kisrajzfilmben, közreműködött a Lúdas Matyi (1976), a Szaffi (1984) és Az erdő kapitánya (1987) című filmek elkészítésében. Számos közös produkcióban, például a János vitézben (1973) animátorként dolgozott. Gyakran szerez filmzenét is. 1983-ban önállóan rendezte a Hófehért, a Grimm-mese szokatlan, szatirikus feldolgozását. A 80-90-es években a nagy rutinnal rendelkező rajzfilmes nemzedék, Nepp József is már főként a televíziónak dolgozott. Balázs Béla-díjas (1967), Érdemes művész (1974), Kiváló művész (1981), Kossuth-díjas (1999).

 


Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Voltaire-t egy vita hevében ellenfele idiótának nevezete. Voltaire derűsen nézett rá, és így szólt:
 
A múlt század francia irodalmának egyforma büszkesége a két Dumas: apa és fia. Az öreg Dumas leghíresebb, legismertebb művei a „Három testőr" és a „Gróf Monte Christo" sorozat. A fiatal Dumas legjobb műve a Kaméliás hölgy, amely Puccini Traviata című operája szövegköny-vének alapjául is szolgált.
Aforizmák
„ A nevetés bölcsebbé tesz minket, mint a bosszankodás."
Gotthold Ephraim Lessing
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ