A Magyar Filmszemle életmű-díjasai
Dátum: 2006. január 19., csütörtök, 17:30
Agárdy Gábor színművészt, Dargay Attila(képünkön) animációs filmrendezőt, György István filmrendezőt és Szalontai Árpádné naplóvezetőt tüntetik ki életműdíjjal a 37. Magyar Filmszemlén, a Magyar Mozgókép Mestere elismerést Nepp József rajzilmrendező veheti át.

Agárdy Gábor (1922-2006) különböző vidéki színházakban játszott szerepek után került Budapestre, a Fővárosi Operett és a Petőfi Színház után 1961-től nyugdíjaztatásáig a Nemzeti Színház színésze. Egyik legismertebb színházi szerepe Bicska Maxi a Koldusoperából. Az Én és a nagyapám című Keleti Márton-filmben játszott első filmszerepét közel félszáz követte; a legnagyobb népszerűséget minden bizonnyal az Egri csillagok Sárközi cigányaként szerezte. E bohém és hűséges öreg kópé megelevenítése alapján nevezhette a humorát jellegzetesen plebejusnak egy kritikusa. Legmaradandóbb filmes alakítását a Csempészek (1958) című Máriássy Félix-film ágról szakadt parasztemberének szerepében nyújtotta. Jászai Mari-díjas (1958), Érdemes művész (1968), Kiváló művész (1980), Kossuth-díjas (1985), A nemzet színésze (2000) - olvasható a Montázs 2000 Kft. által összeállított filmszemle-katalógusban.

Dargay Attila, a magyar animációs filmművészet egyik legnépszerűbb alkotója, akinek pályája egybeesik a háború utáni magyar rajzfilmgyártás megteremtésével és felvirágzásával, 1927-ben született. Első önálló munkáját, a bátor hangvételű Ne hagyd magad emberke! című filmet rendezőként 1959-ben készítette. A hatvanas évek elején az „animációs új hullámban" Jankovics Marcellal és Nepp Józseffel megteremtik az első magyar rajzfilmsorozat népszerű hősét, Gusztávot (1964). Ezt követi többek között a Pom-Pom (1978-82) és A nagy ho-ho-ho-horgász (1982-84). Maradandót alkotott a rajz-játékfilm területén is: Lúdas Matyija 1976-ban a második magyar egész estés rajzfilm, amely számos külföldi és magyar díjat kapott. 1980-ban jött az óriási népszerűséget hozó Vuk, amelyet további egész estés filmjei, a Szaffi (1984), Az erdő kapitánya (1987) követett. Balázs Béla-díjas (1968), Érdemes művész (1978) és Kiváló művész (1983).

György István 1925-ben született. A Mafilm népszerű-tudományos stúdióját vezette a hetvenes évtizedben. A tudományos alapon készülő népszerű ismeretterjesztést tartotta fő hivatásának, két évtizeden keresztül részt vett a Nemzetközi Tudományos Filmszövetség munkájában is. Alkotói pályája sokszínűségét jelzi egyebek között A hegedű, A tánc eredete, a Krzystof Penderecki zenéjére készült Inspiratio, az Andrej Rubljov és Az agyag természete című filmje. Húsz egész estés filmje mellett kétszáz kisfilmben adta bizonyítékát felkészültségének. Balázs Béla-díjas (1968), Érdemes Művész (1975), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével 1996-ban tüntették ki.

Szalontai Árpádné 1926-ban született, 1950-től a Hunnia Filmgyár munkatársa; a produkciók pénzelszámolásai mellett tanulta meg a naplóvezetői munkát, a kamera mellett ülve írta filmről filmre, kézírással a scriptnaplókat. Megbízható, pontos jegyzetei kíséretében kerültek a leforgatott filmtekercsek a vágóhoz, a laborba, a hangosztályra. Dolgozott többek között Keleti Mártonnal, a Különös házasságtól a Hattyúdalig, Révész Györggyel az Angyalok földjétől Az öregig, Herskó Jánossal a Vasvirágban és a Párbeszédben, Tímár Péterrel a Csinibabában és Schilling Árpáddal a Nexxt-ben. Legtöbbet Fábri Zoltán és Szabó István filmjeiben vezetett naplót. Hetvennyolc évesen ment nyugdíjba, A Csodálatos Júlia az utolsó film, amelyben keze nyomát őrzi a videós scriptnapló.

Nepp József 1934-ben született, A Szenvedély című rajzfilmmel indítja pályáját, szakít a mesehagyománnyal, és új korszakot nyit a karikatúra stílusban rajzolt aktuális, groteszk, sőt abszurd történetekkel. 1964-ben megszületik a Gusztáv-sorozat, a máig legnépszerűbb magyar rajzfilmsorozat, amelynek Dargay Attila és Jankovics Marcell mellett ő a szülőatyja. A Mézga-család, majd a Dr. Bubó tévésorozat sikerében is nagy szerepe volt, nem véletlenül nevezik őt az animációval foglalkozó filmtörténészek a magyar animáció mindenesének. Író és társforgatókönyvíró sok egész estés és kisrajzfilmben, közreműködött a Lúdas Matyi (1976), a Szaffi (1984) és Az erdő kapitánya (1987) című filmek elkészítésében. Számos közös produkcióban, például a János vitézben (1973) animátorként dolgozott. Gyakran szerez filmzenét is. 1983-ban önállóan rendezte a Hófehért, a Grimm-mese szokatlan, szatirikus feldolgozását. A 80-90-es években a nagy rutinnal rendelkező rajzfilmes nemzedék, Nepp József is már főként a televíziónak dolgozott. Balázs Béla-díjas (1967), Érdemes művész (1974), Kiváló művész (1981), Kossuth-díjas (1999).

 


Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Szép Ernőhőz, a neves íróhoz bekopogott egy fiatalember. – Művész úr – mondta alázatos hangon – nemrég elküldtem önnek a novellámat. Tudja, azt az igen eredeti témájú novellát! Méltóztatott már elolvasni?
 
Joséphine Baker világhírű revücsillag élete utolsó heteiben, 68 évesen is is korát meghazudtoló frissességgel szerepelt Európa színpadjain.
Aforizmák
„Nem szabad szégyenkeznünk, ha beismerjük tévedésünket, mert ez azt mutatja, hogy bölcsebbek vagyunk ma, mint tegnap voltunk."
Jonathan Swift
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ