Elment az utolsó nagy bölény is
Dátum: 2008. szeptember 28., vasárnap, 10:55
A Newman-hez hasonlóan, szintén vakító kék szemű, öregen is vadítóan sármos Mészöly Miklós kedvenc hasonlata volt magára nézvést a bölény-metafóra: e hatalmas állatok, ha érzik, hogy jön a vég, nem futkároznak hülyén összevissza a hóban, hanem méltóságteljesen bevárják, amíg e hűvös-fehér lepel betakarja őket, és elrejti az avatatlanok elől haláltusájukat. Amerika csillagszemű fia, Paul Newman – aki német és szlovák zsidó bevándolóktól származott – most New Havenben éppen így hagyta itt e földi cirkuszt, rendíthetetlen eleganciáját és emberségét mindvégig megőrizve. Halálhírét tegnap sajtósa úgy jelentette be, hogy „Ő immár elment".

A rák gyűrte le csodált testét – ám  Paul nem csinált belőle valóságshowt, bulvárhírt, hanem tartást mutatva, családja körében, visszavonulva őrizte hanyatló porhüvelyét. 84. esztendejében intett búcsút nekünk, többévnyi betegeskedés után. Ez az anyai ágon innen, a szomszédból, az Andrássyak szlovák/tót birtokáról, Peticséről eredő, mégis száz százalékig amerikai legenda valami különlegesen kiugró – emberi, szakmai értelemben egyaránt – minőséget képviselt Hollywoodban.

Mert nemcsak, hogy öregen is megkapóan szép férfi, megejtően nagy színész, sztárkörökben unikumnak számító hűséges férj volt (második felesége a színésznő Joanne Woodward) hanem – a Balassi Bálint-verssor értelmében – emberségben példa volt, egy igazi nagy lélek. Mint sikeres üzleti vállalkozó is feltűnt, aki szószai, mártásai hasznát mind-mind jótékony célra adta: fénylő kölyökmosolyokat generált beteg testek fölött... Hisz az általa 1988-ban alapított Hole in the Wall Camp-mozgalom (itthon Bátor Tábor néven) ingyen fogadott sok-sok (135 ezer), addig reménytelenségbe süppedt, súlyos állapotú gyereket, hogy felviduljanak, boldoggá váljanak pár napra!  Mindezt úgy, hogy ő is mindig el-eljárt közéjük, száguldozva a világ azon országaiba, ahol eme kedvenc álma megvalósulhatott. Ez a videó épp magyarországi jelenlétét örökítette meg, nézzük meg, rá emlékezve!  http://www.network.hu/videos/show/9 .

Jótékonykodása és filmes karrierje mellett volt ő még félelmet nem ismerő autóversenyző is az Indycar őrült, veszélyes futamain. Az ő weblapjuk is – http://www.indycar.com/ – mély gyászba borult tegnaptól. Annyira szerette ezt a vad gépvilágot – végnapjaiban is kocsiba akart ülni –, hogy filmes vállalkozásainak utolsó etüdje is épp a Verdák című, édes, emberi tulajdonságú kocsikról szóló rajzfilm patronálása volt, mert a rendezés és színészkedés mellett procuderkedett is. Igen, ez lett az élete, a színjáték...

Bár apja azt szerette volna, ha átveszi sportszerüzletét (nem is voltak jóban), ő csak játszani akart. Az Actor`s Stúdióban tanult, miután két egyetemen – köztük a Yale-en – elvégzett ilyen irányú kurzusokat, utána elkezdett színpadon, aztán tévében és filmen is feltűnni. 1954-ben debütált a Broadwayn a Piknik című drámával, majd – ahogy a Wikipédia írja – rá négy évre már Oscar-díjra jelölték a Macska a forró bádogtetőn című filmben nyújtott alakításáért. Nem semmi, hogy még nyolcszor részese volt ennek a processzusnak! Végül kétszer meg is kapta a kopasz aranyembert. A legnagyobb közönségsikerét – ha lehet rangsorolni persze – a szintén szépfiú, akkor még tejfölösszájú Robert Redforddal eljátszott Butch Cassidy és a Sundance kölyök című 1969-es filmben aratta. Ebben ez a két nagyon jó pasi, igen kék szemekkel, rezzenéstelen arccal átutazta a kora XX. század Amerikáját  – nem teljesen tisztességes, sőt nagyon is megkérdőjelezhető bizniszben eljárva, hogy finomak legyünk –, miközben fantasztikus kalandok estek meg velük. A film sztorija az, ahogy kialakult közöttük a véd- és dacszövetség.

Paul Newman mindig a hűvös eleganciát vegyítette a mélyre hatoló emberformálás erejével: áthatóan tiszta pillantása, makulátlanul szép arca ezernyi titkot rejtett, amelyet kis félmosolyainak bája, arcizmainak rezdülése fedett csak fel. Töméntelen filmjének listáját mindenhol le lehet guglizni, remélhetőleg a tévécsatornák is kezdenek tőle vetíteni, hiszen ezeket a nagy filmjeit nem minden generáció láthatta. Főleg a fiatalkori opuszokat kéne most nyomatni ebből a szomorú apropóból...

Nagy fejezet volt ő – sajnos, hogy mostantól múlt időben – az amerikai film történetében, mert rendületlenül az emberséget, a mesterségbeli tudást, a tisztességet sugározta, bármilyen figurát is osztottak rá. Mindig minőséget képviselt botrányok és cécó nélkül; övé az a híressé vált férji bon mot a néha már cikizett legendás hűségéről, hogy „Minek egyek hamburgert valahol, ha otthon vár a legfinomabb bélszín?”

Az egész világ fejet hajt emléke előtt; nagyon jó hely volt ez minden mocskával együtt is, amíg ő benne élt és tevékenykedett érte. Hatása és filmjei viszont velünk maradnak.

Szász Judit

Fotó: Privy Council Communications

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Wagnert sokan bírálták, támadták életében. Egy ízben éppen társaság volt nála, amikor a postás egy levelet hozott. A zeneszerző felnyitotta, s a papírlapon mindössze egyetlen szó állt: „Hülye".
 
Jászai Mari vidéken vendégszerepelt. A partnere csapnivalóan gyenge színész volt. Jászai a próbán küzdött vele, tanította, magyarázott neki – eredménytelenül.
Aforizmák
„ Azok a nők, akik azt hiszik, hogy a férfiakat a hasukon keresztül lehet megfogni, egy jó arasznyit tévednek."
Ismeretlen
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ