BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Húsz éve halt meg Szirtes ádám
Dátum: 2009. július 26., vasárnap, 11:11
Húsz éve, 1989. július 27-én halt meg Szirtes Ádám Kossuth-díjas színész, kiváló művész, népi figurák, kisemberek hiteles alakítója.

1925. február 10-én született Tápiósápon (ma Sülysáp). A félig szlovák, félig magyar, szegény Szvitek család legidősebb gyerekét szülei örökbe akarták adni, hogy eggyel kevesebb éhes szájat kelljen etetniük, ő azonban maradt, s elment szolgálni. Volt kanász, tehenészbojtár, mindenes legény, legmerészebb vágyai között a fűszeres, a pék vagy hentes szakma szerepelt.

Egy újságban olvasta a Színművészeti Főiskola munkás- és parasztfiatalokhoz szóló felhívását, a felvételiről azonban lekésett, a titkár azt mondta neki, jöjjön vissza egy év múlva. Ő az asztalra csapott: hol lesz már egy év múlva, miért hirdetnek az újságban, miért csapják be az embert? A zajos belépő után felvették, s ő lett a Horváth Árpád Népi Kollégium, az új színésznemzedék gyülekezőhelyének első lakója. Óriási gyötrelmek árán tanulta a szakmát, erős volt benne a kisebbségi érzés, sokszor eltöprengett azon, vajon jól választott-e.

1950-ben szerzett diplomát, s előbb a Bányász Színház (a későbbi Honvéd Színház) társulatához szerződött, 1952-ben a miskolci színház tagja lett. 1957-től 1973-ig a budapesti Nemzeti Színházban játszott, ezután a győri Kisfaludy Színház, majd 1976-tól 1985-ös nyugdíjba vonulásáig a Thália Színház művésze volt.

Színpadi színésszé sosem vált igazán, annál nagyobb szerencséje volt a filmmel. 23 évesen, még főiskolásként játszotta el a Talpalatnyi földben Piros Góz Jóska szerepét, s hódított meg minden magaslatot. A teljes hitelesség jellemezte alakítását, amely belülről, az emlékezetből, saját életéből jött. A sikernek azonban ára volt: "beskatulyázták", paraszt- és munkásfigurák sokaságát kellett eljátszania. A Simon Menyhért születésében, a Körhinta parasztlegényében, a Katonazene tisztiszolgájában, a Hideg napok balga tizedesében megmutatta, hogy első színészi csodája nem a véletlen műve volt.

Több mint száz filmben játszott, ezek több mint felében főszerepet, számos tévéjátékban bukkant föl alakja. Ízes beszédmódja, megjelenése szinte predesztinálta arra, hogy a legtöbb paraszt- vagy munkástémájú filmben ő legyen a főhős. Lányát, az immár Kossuth-díjas színésznő Szirtes Ágit kiskorában zavarta is, hogy apja állandóan rongyokban szerepel, ezért amikor a Háry János címszerepét alakította, huszáregyenruhában, csákóval a fején, karddal az oldalán buszozott haza megmutatni magát.

A színpadtól utolsó éveiben fokozatosan visszavonult, de szinte haláláig forgatott, s amikor ráért, szigligeti szőlőskertjét gondozta. A Tiszta Amerika, a Tüske a köröm alatt és A legényanya című szatíra voltak utolsó filmjei. 64 évesen, 1989. július 27-én halt meg.

Már 1955-ben megkapta a Jászai Mari-díjat, aztán az érdemes és kiváló művész címet, a Kossuth-díjat azonban elég későn, halála előtt egy évvel vehette át. Leánya, Szirtes Ági édesapja írásaiból könyvet adott közre Szirtes Ádám: Életünk - életem címmel, amelyben a színész egyéniségének tiszta embersége tükröződik.



(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Joséphine Baker világhírű revücsillag élete utolsó heteiben, 68 évesen is is korát meghazudtoló frissességgel szerepelt Európa színpadjain.
 
Kodály Zoltán azon kevesek közé tartozott, aki nem félt Rákosi Mátyástól. Egyszer egy ünnepi fogadáson a „bölcs" vezér rosszallóan mondta Kodálynak:
Aforizmák
„ Erényeink többnyire csak álcázott bűnök. "
La Rochefoucauld
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ