Csaplár Vilmosé a 2010-es AEGON Művészeti Díj
Dátum: 2010. április 13., kedd, 14:56
Hitler lánya című regényért Csaplár Vilmos veheti át kedden este a három millió forint értékű 2010-es AEGON Művészeti Díjat és Major Janka kisplasztikáját - jelentették be a kedd délelőtti sajtótájékoztatón.

Az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban alapította az AEGON Művészeti Díjat azzal a céllal, hogy elismerje a kiemelkedő szépirodalmi teljesítményeket, s a díjjal is felhívja a közvélemény figyelmét a jelentős irodalmi művekre és alkotóikra. A díjat élő magyar író kaphatja az előző esztendőben újdonságként napvilágot látott, kiemelkedő szépirodalmi művéért.

Az eddigi díjazottak:

-         2006-ban Spiró György vehette át az első AEGON Művészeti Díjat a Fogság című regényéért,
-         2007-ben Rakovszky Zsuzsa kapta meg az elismerést Visszaút az időben című kötetéért,
-         2008-ban Térey János vette át a díjat Asztalizene című művéért,
-         2009-ben Jónás Tamás volt az AEGON-díjas Önkéntes vak című verseskötetéért.

Az AEGON Magyarország 2006-ban egyszerre két díjat hozott létre: az irodalmi elismeréshez másik is társul, az AEGON Művészeti Társdíj. Míg az AEGON Művészeti Díjról szakmai zsűri dönt, a társdíjra már a díjazott író jelölhet másik magyar művészt fél évvel később – más művészeti ágból. Az AEGON Művészeti Díj nettó hárommillió forinttal, az AEGON Művészeti Társdíj nettó kétmillió forinttal jár. Az oklevél és a pénzdíj mellett mindkét díjazott egyedi kisplasztikát vehet át.

A program alapgondolata a nyitottság, a mások iránti érdeklődés, figyelem, a kitekintés, valamint az együttműködés, ezért a díjazott írónak mindenképpen más művészeti ágból kell társdíjast jelölnie. Az alapító társaság vezetői egyetlen kérést fogalmaztak meg: a díjazott író tartson laudációt a jelöltjéről, azaz indokolja meg a döntését.

Az AEGON Művészeti Társdíjat a következő alkotók vehették már át:

-        2006-ban Jeney Zoltán zeneszerző kapta meg a társdíjat az első AEGON-díjas író, Spiró György javaslatára,
-         2007-ben Rakovszky Zsuzsa Vojnich Erzsébet festőművészt választotta,
-         2008-ban Kovalik Balázs operarendező kapta meg az AEGON Művészeti Társdíjat Térey János jelöltjeként,
-         2009-ben Juhász Gábor zeneszerző, gitáros vehette át a társdíjat Jónás Tamás javaslatára.

A 2010-es AEGON Művészeti Díjról a következő zsűritagok döntöttek:

-         Gács Anna: kritikus, fordító, egyetemi oktató. 1999-2000-ig a londoni School of Slavonic and East European Studies magyar lektora volt. 2001 óta az ELTE Média Tanszékén tanít. Kutatási területe a kortárs irodalom és művészet, irodalomelmélet és médiaelmélet. -         Lévai Balázs: a Magyar Televízió szerkesztője, rendező-műsorvezetője, aki Bestseller című sorozatában közel 30 világhírű kortárs írót mutatott be a magyar nézőknek. Az újabb beszélgetések szerkesztett változata 2008-ban jelent meg kötetben (A világ nyitott könyv).
-         Margócsy István: irodalomtörténész, kritikus, több kötet szerzője, az ELTE BTK XVIII-XIX. századi magyar  irodalomtörténeti tanszékén tanszékvezető egyetemi docens, aki 2009. március 15-én Széchenyi-díjat vehetett át munkássága elismeréseként.
-         Széchenyi Ágnes: irodalomtörténész, kritikus, több irodalomtörténeti kötet Pulitzer-díjas szerzője.
-         Vojnich Erzsébet: Munkácsy-díjas festőművész, aki 2008-ban vett részt először a zsűri munkájában.

A 2009-ben napvilágot látott szépirodalmi művek, amelyek a zsűrizés utolsó körében szerepeltek:

1.      Csaplár Vilmos: Hitler lánya (Kalligram)
2.      Darvasi László: Virágzabálók (Magvető)
3.      Kemény István: Kedves ismeretlen (Magvető)
4.      Kovács András Ferenc: Sötét tus, néma tinta (Magvető)
5.      Kukorelly Endre: Ezer és 3 (Kalligram)
6.      Podmaniczky Szilárd: Szép Magyar Szótár (Podmaniczky Művészeti Alapítvány)
7.      Schein Gábor: Egy angyal önéletrajzai (Jelenkor)
8.      Tóth Krisztina: Magas labda (Magvető)
9.      Vajda Miklós: Anyakép, amerikai keretben (Magvető)
10.  Varga Mátyás: Hallásgyakorlatok (Magvető)

A 2010-es AEGON Művészeti Díj kitüntetettje:

Csaplár Vilmos a Hitler lánya című regényéért

A zsűri nevében Gács Anna rövid indoklása:

 

A Hitler lánya merészen eredeti vállalkozás: anekdotákat, vicceket, történelmi apokrifeket és valóságos forrásokat dolgoz össze szövevényes, de biztos kézzel szerkesztett történelmi regénnyé. Hősei között találkozunk a történelem valódi szereplőivel és az írói fantázia teremtményeivel is - például Adolf Hitlerrel és Kucor Fannival, Kasztner Rezsővel és Kujeda Éliással -, akik mind háromdimenziós, hihető figurákként futják be hihetetlen sorsukat. A szerteágazó elbeszélés jó fél évszázadot ölel fel, s bejárja Magyarországot dél-kelettől észak-nyugatig, miközben egyre komorabb képet fest a mindenkori hatalom gépezete és az egyéni sors kapcsolatáról. Csaplár Vilmos regényét nem utolsó sorban az teszi rendkívül izgalmassá és rendhagyóvá, hogy képes összebékíteni két látszólag összebékíthetetlen dolgot: elbeszélője egyfelől jóízűen sztorizó kisembernek hat, másfelől a végzet szenvtelen végrehajtójának. Ebből a kettősségből következik az is, hogy a Hitler lánya egyszerre végtelenül olvasmányos, fordulatokban gazdag, magával ragadóan fanyar humorú regény, ugyanakkor hátborzongató, groteszk vízió a 20. századi magyar történelemről.

Csaplár Vilmos életrajza:

1947-ben született Újpesten
1966-67: az ELTE JTK hallgatója
1967-72: az ELTE BTK hallgatója, magyar szakon
1971-72: a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője
1976-83: az Új Tükör szerkesztője
1975: az Add tovább! című antológia szerkesztője
1988-90: A lap főszerkesztője
1993-94: a Demokratikus Charta szóvivője
2003-tól a Szépírók Társasága elnöke

Művek:

Lovagkor (novellák, 1971)
Két nap, amikor összevesztünk, vagyis a történetírás nehézségei (kisregény, 1972)
A királylány szivacskabátja (meseregény, 1974)
Vásárlóink figyelmébe ajánljuk a Zaporozsec ‘968-as típusú gépkocsit (novellák, 1975)
A kék szem és a rózsaszínú mellbimbó históriája (1980)
Elõtanulmány a szép epikus korszakunk című regényhez (szövegek, 1981)
A kételkedés útjai (válogatott novellák, 1982)
Egy látkép története (regény, 1986)
Pénzt, de sokat! (tényregény, 1987)
Kurva vagyok (tényregény, 1989)
Zsidó vagyok Magyarországon (tényregény, 1990)
Magyarország, te dög! (esszék, 1991)
A demokrácia álarc az ördög ábrázatán (esszék, 1992)
Momi lába (regény, 1993)
Gyermekkor, földi körülmények között (1994)
Az isten (esszé, 1995)
Én (szövegek, 1996)
Vassal a testben (novellák, 1997)
Semmit, örökké (szövegek, 2000)
Igazságos Kádár János (regény, 2001)
Vadregény (regény, 2003)
Hídregény (fotóalbum-szöveg, fotó: Szebeni András, 2007)
Hitler lánya (regény, 2009)

Dráma:

Tüzes Angyal (Szikora János, Pécsi Nemzeti Színház, 1994)

Megvalósult forgatókönyvek:

1980: Nárcisz és Psyché (Bódy Gábor)
1983: Kutya éji dala (Bódy Gábor)
1990: Pénzt, de sokat! (TV-film, Málnay Levente)
1996: Asszony (Erdélyi János, Zsigmond Dezső)
2001: Kísértések (Kamondy Zoltán)
2004: A Szent Lőrinc folyó lazacai (András Ferenc)
2006: Vadászat angolokra (Bagó Bertalan)

Ösztöndíjak:

1975-76: International Writing Program, Iowa City, Egyesült Államok
1987-88: Soros Alapítvány, Budapest
1995: Soros Alapítvány, Budapest
2000-2001: Internationales Künstlerhaus, Villa Concordia, Bamberg, Németország
2005: a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíja

Díjak:

1991: IRAT-díj
1998: József Attila-díj
2003: Füst Milán-díj
2005: Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója
2006: Balázs Béla-díj
2007: Csernus Ákos-díj
2009: Budapestért-díj

                        és most már: 2010: AEGON Művészeti Díj

Néhány írás a Hitler lányáról, interjú Csaplás Vilmossal:
- Litera: www.litera.hu/hirek/arrol-irok-amit-nem-tudok és
http://www.litera.hu/hirek/%E2%80%9Eregen-jobban-szerettem-kiejteni-a-szot-hogy-en

- Élet és Irodalom: ÉS-kvartett Csaplár Vilmos Hitler lánya című regényéről (Élet és Irodalom, 2009. június 5-i szám):

http://www.es.hu/index.php?view=doc;23117

- régebbi ÉS-interjú (Egyszerre több író vagyok, Csaplár Vilmossal beszélget Szikszai Károly, Élet és Irodalom, 2002. december 13-i szám):
http://www.es.hu/index.php?view=doc;272

 

 Fotó: Dobó László

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Borogyin a híres orosz zeneszerző egyszer, amikor elment otthonról, egy cédulát tett az ajtajára ezzel a feírattal: „Egy óra múlva jövök haza."
 
G. B. Shaw híres volt szarkasztikus megjegyzéseiről. Egy alkalommal régi hölgyismerőse panaszkodott az írónak:
Aforizmák
„Egy eszme nem felelős azokért, akik hisznek benne."
Don Marquis
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ