A könyvfesztivál idei díszvendége Spanyolország és a Párizsban élő Jorge Semprún, akinek Schiffer János főpolgármester-helyettes nyújtotta át a Budapest Nagydíjat. (Az előzetes tervek szerint Demszky Gábor főpolgármester vett volna részt az ünnepségen.)

A könyv és szerzői jog világnapjához, Shakespeare és Cervantes halálának napjához, április 23-hoz időzített könyves seregszemle „másik díszvendége" Csingiz Ajtmatov, akinek irodalmi életműve elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést nyújtotta át a megnyitón Sólyom László.

Az államfő Jorge Semprún munkásságát méltatva úgy fogalmazott: a spanyol író intellektuális bátorsága és morális integritása nagyon sokaknak mintaképül szolgált a 60-as évek közepén, és ma is meggondolásra ad okot.

Csingiz Ajtmatov felé azzal fordult a köztársasági elnök, hogy emlékszik, milyen megindultság fogta el, amikor húsz évvel ezelőtt elolvasta a kirgiz írótól a Dzsamila szerelmét.

Sólyom László elmondta, azért fogadta el a meghívást a könyvfesztiválra, mert azt nagyon fontos eseménynek tartja.

Felhívta a figyelmet: a kedvező könyvforgalmi adatok arról tanúskodnak, hogy sokan olvasnak, mégis nagy bajok, hiányosságok vannak. A 18 éveseknek mindössze 0,3 százaléka leli örömét az olvasásban, és a középiskolások 23 százaléka nem érti meg az olvasott szöveget.

„Ha ez megy tovább, el fog fogyni az olvasó" - mondta.

Kifejtette: bár hálás téma a betű kultúrájáról való áttérés a képi kultúrára, az a meggyőződése, hogy a betűnek, a könyvnek nincs vége, olvasás nélkül nem lehet továbbmenni semerre.

A magyar és a kirgiz kultúra összekapcsolódását érzékeltették a szervezők azzal is, hogy a Csingiz Ajtmatovhoz intézett szavakat a díszvendégek között helyet foglalva hallgathatta végig Mészáros Márta. A magyar filmrendező Kirgíziában szerzett gyermekkori élményeit az eredeti helyszíneken leforgatott, 2000-ben bemutatott „Kisvilma - az utolsó napló" című alkotásában elevenítette fel.

Édesapja, a szobrászművész Mészáros László a 30-as években emigránsként került Biskekbe, ahol Uitz Bélával együtt komoly szerepet játszott a kirgiz képzőművészet megújításában, később azonban egy koncepciós perben kivégezték.

A könyvfesztiválon a kortárs spanyol, illetve spanyol nyelvű irodalmat olyan további nagy sikerű szerzők képviselik, mint Federico García Lorca, a katalán Jaume Cabré és a kubai származású Zoé Valdés, Julio Llamazares.

Az irodalomkedvelő közönség 17 ország neves szerzőit, többek között holland, brit, ír, portugál, szlovák, osztrák, finn és japán írókat köszönthet a magyar fővárosban.

Varsó és Prága után Budapesten is bemutatkozik a Berliner Zimmer, a Lipcsei Könyvvásár kiemelkedő eseménye; a német standon nyíló irodalmi kávéházban tizenhárom berlini kötődésű szerző olvas fel friss műveiből. Erre a programra a budapesti Német Nagykövetség tájékoztatása szerint a német parlament ápr. 21-től 23-ig Magyarországon tartózkodó elnöke, Norbert Lammert is ellátogat.

Régi hagyományt követve megrendezik az esztendő kiemelkedőnek ígérkező könyvpremierjét: a Nobel-díjas magyar író, a Berlinből hazautazó Kertész Imre felolvasást is tart önéletrajzi ihletésű új művéből, a K. dossziéból.

A kontinens legtehetségesebb ifjú prózaíróinak közös bemutatkozását, az Európai Elsőkötetesek Fesztiválját hetedik alkalommal rendezik meg.

A Budapest Kongresszusi Központ három szintjén és a főbejárat előtti sétányon 550 könyves műhely mutatja be kiadványait; 45-50 ezer könyv, köztük 300, a fesztiválra időzített újdonság sorakozik a standok polcain.

(MTI)