BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Tomas Tranströmer svéd költő az irodalmi Nobel-díjas
Dátum: 2011. október 6., csütörtök, 13:51
Stockholmban csütörtökön bejelentették, hogy az irodalmi Nobel-díj 2011. évi kitüntetettje Tomas Tranströmer svéd költő. Költő legutóbb 15 évvel ezelőtt, kapott irodalmi Nobel-díjat, akkor Wislawa Szymborska lengyel költőnő kapta az elismerést.

A 80 éves Tranströmer, egy svéd újságíró család sarja, az 1950-es években kezdte pályáját, első kötete 1954-ben jelent meg. Munkásságából elsősorban költészete ismert, de íróként és műfordítóként is tevékenykedik. A bejelentést, amely szerint ő kapja idén a nagy presztízsű elismerést, nagy taps fogadta a helyszínen.

A Svéd Akadémia korunk egyik legnagyobb költőjeként méltatta Tranströmert, aki "tömör, áttetsző képeiben egy friss valóság felé mutat utat". A díjazott nevét évek óta a várományosok között emlegették. Művei nagy kérdésekkel, többek közt a halállal, az emlékezettel és a természettel foglalkoznak.

Tomas Tranströmernek kevés műve jelent meg, ennek ellenére világszerte ismert a költészetet kedvelők körében. Alkotásait több mint hatvan nyelvre fordították le eddig - mondta el Stockholmban a Svéd Akadémia titkára.

Peter Englund hozzátette, hogy az irodalmi Nobel-díj idei kitüntetettje stroke miatt nem tud sem járni, sem pedig beszélni. Ennek ellenére továbbra is alkot, agyvérzése előtt pszichológusként is tevékenykedett.

A bejelentés után felesége közölte, Tranströmer „nagyon boldog", hogy megkapta a díjat. Az elismerést, amely 10 millió svéd koronával (324 millió forintnak megfelelő összeggel) jár, Tomas Tranströmer a nyolcadik svéd szerzőként kapta meg.

Tomas Tranströmer versei magyarul is olvashatók, legutóbb 2001-ben jelent meg verseskötete Magyarországon. Abban az évben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt. Fordítója, Mervel Ferenc már akkor úgy fogalmazott: „reméljük, a már annyira várt Nobel-díjat elnyeri, erre mindenki számít".

Thinsz Gézával együttműködve Tomas Tranströmer több magyar költő, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Nagy László, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Tandori Dezső és Pilinszky János verseiből is fordított svédre.

Pilinszkyhez barátság is fűzte, mint egy 1969-ben született levelében írta, szerette volna meghívni a magyar költőt Svédországba. „Pilinszky albérletben lakik, a város közepén, egyetlen szűköcske szobában (mint a legtöbb kispénzűnek, neki sem futja saját lakásra). De csodálatos ember. Feledhetetlen estéket töltöttünk együtt véget nem érő beszélgetéssel (tolmács nélkül) a parányi szobában" – idézte fel találkozásukat.

Tomas Tranströmer 1969 októberében két hetet töltött Kelet-Európában, Magyarországon és Csehszlovákiában a Svéd Intézet felkérésére, "hogy a hivatalos, bürokratikus csatornák mögött, mellett és fölött" megpróbáljon személyes kapcsolatokat kiépíteni az ottani értelmiséggel. Utázásáról levélben számolt be barátjának, Robert Blynak. A Mervel Ferenc által lefordított levél a Kalligram 2000/9. számában jelent meg.

Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta most 104. alkalommal ítélték oda. A kitüntetést hét alkalommal, 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között nem osztották ki.

A rangos kitüntetést 1901 óta a mostani díjazottal együtt 108 személy kapta meg, köztük 12 nő. Négy alkalommal egyidejűleg két író munkásságát jutalmazták: 1904-ben Frédéric Mistral provanszál nyelven író francia költő és José Echegaray spanyol drámaíró, 1917-ben Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup dán regényírók 1966-ban Smuél Joszéf Agnon héber nyelven publikáló izraeli prózaíró és Nelly Sachs német költőnő, 1974-ben pedig Harry Martinson svéd költő, regényíró valamint Eyvind Johnson ugyancsak svéd regényíró, elbeszélő osztoztak a kitüntetésen. A legfiatalabb korban kitüntetett irodalmi Nobel-díjas az angol Rudyard Kipling, A dzsungel könyve írója volt, aki 1907-ben 42 évesen kapta meg az elismerést. Száz évvel később, 2007-ben honfitársa, Doris Lessing 88 éves korában lett az irodalmi Nobel-díj legidősebb kitüntetettje.

Kétszer az is előfordult, hogy a díjazottak visszautasították az elismerést. Borisz Paszternak szovjet-orosz költő 1958-ban politikai okokból volt kénytelen lemondani róla, 1964-ben pedig Jean-Paul Sartre francia filozófus, regény- és drámaíró pacifizmusával nem tartotta összeegyeztethetőnek a díj átvételét.

Első és eddig egyetlen magyar íróként 2002-ben Kertész Imre részesült a kitüntetésben.

Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai:

2001 – Vidiadhar Surajprasad Naipaul trinidadi születésű brit író „a lényeglátó elbeszélésmódot megvesztegethetetlen, tüzetes vizsgálódással egyesítő, utánozhatatlan hangvételű műveiért”.

2002 – Kertész Imre „írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.

2003 – John Maxwell Coetzee dél-afrikai író, akinek regényeit „jól felépített szerkezet, gazdag párbeszédek és briliáns elemzések jellemzik”. Az indoklás kiemelte az író „könyörtelen kritikai szellemét” és „kegyetlen racionalizmusát”.

2004 – Elfriede Jelinek osztrák írónő, akinek regényei és színdarabjai „különleges nyelvi erővel leplezik le a társadalmi klisék abszurditását és ezek leigázó hatalmát”. Az indoklás kiemelte műveinek zenei kontrasztjait.

2005. – Harold Pinter angol drámaíró, aki „színdarabjaiban feltárja a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és behatol az elnyomás zárt térségeibe. Pinter visszahelyezte a színházat alapjaira: a körülzárt térre és a kiszámíthatatlan párbeszédre, amelyben az emberek ki vannak szolgáltatva egymásnak, s amelyben a látszat porrá omlik”.

2006. – Orhan Pamuk török író, aki „miközben szülővárosának melankóliáját kutatta, új szimbólumokban gondolkodva vizsgálta az egymással folyton ütköző és összefonódó kultúrákat”.

2007. – Doris Lessing perzsiai születésű brit írónő, aki olyan „női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélő, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt”.

2008. – Jean-Marie Gustave Le Clézio francia író, akit az indoklás az „új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának” nevezett.

2009. – Herta Müller romániai születésű német író, aki „a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg az otthontalanság tájképét”.

2010. – Mario Vargas Llosa perui író, aki a „hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért” kapta az elismerést.

(MTI-MTVA-Sajtóadatbank)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Baudleaire, a híres francia költő találkozott egyszer sétája közben egyik barátjával, Theodore Banville költővel, aki azt javasolta neki, hogy menjenek el együtt fürdeni.
 
Az Isteni színjáték tengernyi szereplőjéből és fordulatos eseményéből is kitűnik, hogy Dante emlékezőtehetsége rendkívüli volt. Erről a csodálatos memóriáról egy szerény, de frappáns történet is beszámol.
Aforizmák
„Az udvariasság hamis pénz, amelyért valódi értéket kaphatunk. "
Arthur Schopenhauer
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ