Kaláka és Kosztolányi Londonban
Dátum: 2006. június 26., hétfő, 11:07
A Londoni Magyar Kulturális Központ a Kaláka együttes Kosztolányi estjével folytatja ősszel elindított zenés költői rendezvényeit az intézet kamaratermében. A költeményeket Zollman Péter fordításában hallhatja a közönség, az est házigazdája pedig Nádasdy Ádám irodalomtörténész, nyelvész professzor lesz.
Emellett befejeződik a The voice of freedom avagy a Szabadság hangja című beszélgető sorozat június 29-én. Bogyay Katalin az intézet igazgatója Medák Péter és Sásdy Péter filmrendezőkkel, illetve Robert Schultz producerrel beszélget majd az 1956-os forradalom eseményeiről.

2005. novemberében a József Attila centenárium alkalmából megrendezett konferencia záróakkordjaként a Kaláka együttes adta elő a költő megzenésített verseit. A hatalmas sikerre való tekintettel június 26-án a kulturális központ Hétfő esti muzsika... című sorozatában újra a Kaláka együttes lép fel, ezúttal Kosztolányi Dezső előtt tisztelegve. Az intézet az idei akadémiai év zenés rendezvényeit ezzel a koncerttel zárja.

A Kaláka együttesről szinte mindent megírtak már. Közel harminc éves zenei és irodalmi tevékenységük alatt a magyar közönség százezreivel ismertették meg versek ezreit, külföldi útjaikra pedig magyar irodalmárok százainak hírét vitték magukkal. „A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. – írja Kányádi Sándor költő. - Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, „szív-némaságra” született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti „eredeti dallamot”. Dalaik régi és mai, magyar (közöttük számos határainkon túl élő) illetve más nemzetiségű költő versére íródtak. Az együttes eddig tizenkilenc lemezt jelentetett meg, dalaik száma pedig eléri az ezret, közöttük olyan költők verseinek feldolgozásai is megtalálhatók, mint például Arany János, Ady Endre, Weöres Sándor, Kosztolányi Dezső, Kányádi Sándor, Szabó Lőrinc, József Attila, - R. Burns, F. Villon, Sz. Jeszenyin csak hogy néhányat említsünk.

A londoni Magyar Kulturális Központ idén januárban indította útjára a The voice of Freedom avagy A Szabadság hangja című beszélgető-sorozatát, melyek keretében minden hónap utolsó csütörtökén Bogyay Katalin igazgató meghívására olyan személyiségek látogattak a magyar kulturális intézetbe, akik átélték, és akik életét gyökeresen megváltoztatta az 1956-os forradalom. A beszélgetések alkalmával régi emlékek, félelmek, izgalmak és könyvbe illő történetek jöttek a felszínre, melyeket a meghívott előadók megosztottak a közönséggel.

Az első rendezvényen Bogyay Katalin Péter László professzorral beszélgetett, őt követte Adler Edit az Agliai Magyar Katolikus Szövetség elnöke, a MAOSZ (Magyarok Angliai Országos Szövetsége) alelnöke, Jotischky László újságíró, a BBC World Service magyar programjának egykori főszerkesztője, Pátkay Róbert a MAOSZ elnöke, Váci Sándor építész, Stephen Molnár a Nagy Britanniai Magyar Szabadságharcosok Szövetségének tagja, Susan Hargreaves a BBC egykori magyarországi tudósítója, valamint Sárközi Mátyás és Pallai Péter újságírók, akik a BBC World Service magyar szekciójának tudósítói voltak.

A sorozat befejezéseként Bogyay Katalin vendégei Peter Medak filmrendező Hollywood-ból, Sásdy Péter filmrendező Londonból, illetve a Torontóban élő producer Robert Schultz lesznek.

A BBC által rögzített beszélgetésekből az 1956-os évforduló tiszteletére könyv készül. A The voice of Freedom keretén belül a beszélgetések mellett az intézet két könyvbemutatónak is otthont adott. Mindkét kötet írója Anglia egykori magyarországi nagykövete volt. Sir Bryan Cartledge The will to survive és Peter Unwin Remembering the 56 Revolution című könyvei idén tavasszal láttak napvilágot a szigetországban.
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Egyik hazai körútján Caruso néhány ezer lírát utaltatott át magának egy kisváros postahivatalába. Amikor a címére érkezett pénzért jelentkezett, az akkurátus postamester sehogy sem volt megelégedve az énekes személyi igazolványaival.
 
A XIX. század végén a lengyel komponista és zongoraművész, Moritz Moszkowski Bécs utcáin sétálgatott a Rimszkij-Korszakov-tanítvány Alekszandr Glazunov társaságában.
Aforizmák
„ Az életet csak előretekintve lehet élni, ám megérteni csak visszatekintve lehet."
Soren Kierkegaard
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ