Emléktáblát avattak pénteken Budapesten Kozma Andor (1861-1933) költő, író, újságíró, akadémikus, parlamenti képviselő tiszteletére egykori lakóháza, a Szent Gellért tér 3. számú épület homlokzatán.
A táblát az újbudai önkormányzat és a család állíttatta
A költészet napja alkalmából tartott avatáson Kozma Andor munkásságát Szörényi László irodalomtörténész; Czigány György költő és Goór Judit, Kozma Andor egykori iskolája, a Pápai Református Kollégium irodalomtanára méltatta.
Szabó András előadóművész elszavalta Kozma Andor leghíresebb versét, a Karthagói harangokat, közreműködött a Magyar Örökség-díjas Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Pentachord kórusa.
Kozma Andor az Arany János-i hagyományokat folytató népnemzeti költőiskola kiemelkedő képviselője, rendkívül termékeny alkotó volt, versei, szatírái, tárcái, közéleti verses krónikái (Koboz-krónikák), prózai, drámai és verses epikai művei, útirajzai is figyelmet érdemelnek. "Tündöklőbb, változatosabb rímelőnk alig van nála" - írta róla Kosztolányi Dezső.
Irodalomszervezőként nagy szerepe volt abban, hogy Ady Endre elnyerte a főváros irodalmi díját és egyengette mások között a fiatal Móricz Zsigmond irodalmi pályáját. Barátja volt Gyulai Pálnak, Mikszáth Kálmánnak, a kor számos kiválóságának. Tisza István támogatójaként két cikluson át (1910-1918) országgyűlési képviselő is volt. Nyitott szellemű, szociálisan érzékeny, európai műveltségű alkotóként tartják számon.
Műfordítói munkássága is jelentős, sok más között Goethe Faustjának mindkét részét lefordította, ezt a Nemzeti Színház színre is vitte.
Az 1948 utáni kommunista kultúrpolitika politikai, világnézeti okokból feledésre ítélte, de antológiákban továbbra is megjelentek versei, a rendszerváltozás óta pedig kiadták önéletrajzát, egy erdélyi kiadó megjelentette Honfoglalás című eposzát és a Magyar Rádió is több alkalommal foglalkozott munkásságával.
(MTI)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |