A kiadó MTI-hez eljutatott közleménye szerint az 1970-es évek elején három önálló kötettel is jelentkező szerző 1975-1976-ban egy tudományos-fantasztikus regényt is írt, azonban a kor kiadói főleg ideológiai okokból - a hivatalos álláspont szerint elképzelhetetlen volt, hogy 2020-ban, a regény cselekményének idején még létezzen a kapitalizmus - elzárkóztak a mára "irodalomkrónikai csemegévé" érett mű megjelentetésétől.

A Vesztesek hősei kelet-európai, bolgár és lengyel egyetemisták, pályakezdő tudósok, akiket nem szülőföldjükön képeztek ki, hanem Angliában, ahol a pszichológia újdonságaiban elmélyülve az emberi hang és emlékezet kutatásával foglalkoznak. Történetük barátságról, szerelemről, mesterekről és vetélytársakról, valamint tudományos vitákról szól, de legfőképp mégis a gyökértelenségről és saját múltjuk terheiről.

A regényt feszítő ellentmondásokat tovább növeli, amikor kiderül, hogy a fiatalok ösztöndíjukért és karrierjükért cserébe etikai kockázatokat is felvető feladatot kaptak, a titokzatos pszichiátriai kísérletek nyomán pedig egy szövevényes bűnügyi történet rajzolódik ki - olvasható a közleményben.

Az 1942-ben született Csörsz István 1967 óta publikál, 1971-től megszakításokkal szabadfoglalkozású író, előtte szakmunkásként, matrózként, műszerészként és fénymásolóként is dolgozott. Művei a tényirodalom és a nemzedéki vallomásos próza jegyeit mutatják, megrázó látleletet adva a társadalom peremén élő rétegekről.

Fő művei között tartják számon a Sírig tartsd a pofád (1971), Bocsánatos bűnök (1972), Visszakézből (1974), Elhagyott a közérzetem (1986), Pangala (2000) című írásokat. A Napkút Kiadónál 2014-ben jelent meg interjúkötete az 1956-os forradalom idején szolgáló katonákkal Viharjelzés címmel.

A Vesztesek bemutatója vasárnap este lesz a budapesti Nyitott Műhelyben, az eseményen S. Sárdi Margit irodalomtörténész és Csörsz Rumen István, az író fia fognak beszélgetni. A szerző egy 1999-ben készült video-önéletírás részletében fog mesélni a könyv keletkezésének körülményeiről.