BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Elhunyt Tóth Bálint költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Dátum: 2017. március 31., péntek, 15:03

Hosszan tartó betegség után szerdán elhunyt Tóth Bálint költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

Az akadémia Tóth Bálintot saját halottjának tekinti, temetéséről a család később intézkedik - tájékoztatta az MMA csütörtökön az MTI-t.

"Tóth Bálint költészete aktív és passzív, szenvedélyes és letisztult, eszményi és alulstilizált, fájdalmas és jóleső, apokaliptikus és édenkerti. Az ellentétek nemcsak összeférnek, de ki is egészítik egymást. Költészete harmóniára törekszik, még ha e harmónia a +zivataros+ 20. században gyakran abortálódik is" - olvasható az akadémia közleményében.

Tóth Bálint 1929. december 17-én született Keszthelyen, egyetemi éveit már Budapesten töltötte, beiratkozott a pesti egyetem (mai ELTE) magyar-történelem szakára. 1951 februárjában letartóztatták az "államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése" miatt és hat év rabságra ítélték, melyből több mint négy évet ült le. A börtönévek alatt bontakozott ki költészete.

Szabadulása után eleinte fizikai munkásként dolgozott, majd könyvárusként a Margit híd lábánál, később pedig könyvtáros lett az Országos Széchényi Könyvtárban. Csak alkalmanként publikálhatott verseket, fordításokat. Az 1956-os forradalom után koholt vádak alapján ismét letartóztatták, a hónapokig tartó őrizetből Illyés Gyula közbenjárására helyezték vádemelés nélkül, véglegesen szabadlábra. Miután megkapta a verseskötetek kiadásához szükséges erkölcsi bizonyítványt, 1969-ben megjelent első kötete Nehéz örökség címmel. Az ötvenes években írt, régóta rejtegett, Füveskert című antológiáit (Füveskertek) csak 1990-ben hozta nyilvánosságra.

Utolsó, Varázsduda című gyermekverskötét 2000-ben adták ki. Tóth Bálint 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

1984-ben József Attila-díjat, 1997-ben Salvatore Quasimodo-díjat és Balassi Bálint-emlékkardot kapott. 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át. Jelentős kötetei között van a Hetedik évad (1975), a Túl a vesztett kert fáin (1980), Nyiss kaput angyal (1988) és A senki földjén (1998).

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Szabadtéri előadás világítópróbája volt, mikor a rendező ingerülten ordított rá a világosítókra: – Gyerekek, vegyétek már ki azt a sárgát! Hát nem látjátok, milyen sok?!?
 
Volt idő, amikor egyes színházak szinte versengtek egymással abban, hogy melyikük tud hosszabb előadást tartani.
Aforizmák
„ Egy nő még mindig kiszámíthatóbb, mint egy elektron."
Mérő László
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ