Hozzáfűzte: Jókai Anna makacs tényeket mondott fontos részletekkel, amelyeket nagy életszemlélettel összegzett. Most műveivel együtt kér bebocsátást az örökkévalóságba.

Mezey Katalin, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője hangsúlyozta: Jókai Anna fordulatos, sokszor nagyon keserves és nehéz életútjának egyik legfontosabb gondolata, hogy nem másokban és a külső körülményekben kell keresni a hibát, rosszat, a torzultságot, a bűnt, hanem saját magunkban.

Mint fogalmazott, Jókai Anna nemrég megjelent utolsó, Átvilágítás címet viselő memoárregényében "nem a megszépítő messzeség opálos szemüvegén át nézi a maga, a családja és környezete történetét", hanem a műfajban is szokatlan őszinteséggel és önkritikával ír, nem tagadva el az elkövetett bűnöket és hibákat.

"Jókai Anna egész életművében benne rejlő, de önéletírásában legmarkánsabban megnyilatkozó tanítása számomra az, hogy ha mindenki először saját magában venné észre és igyekezne kigyomlálni a rosszat - kezdve a rosszindulaton, a tehetetlenségen át a mások okolásáig, mások hibáztatásáig és tovább -, akkor valóban jobbá lenne a világ. Több lenne benne a megértés, a megbocsátás és a szeretet" - hangsúlyozta Mezey Katalin.

Az urna szenteltvízzel meghintése előtt tartott szentbeszédében Ternyák Csaba egri érsek úgy fogalmazott: Jókai Anna evangéliumi bátorságra tanító okos mondatai sok ember életében csillantották meg a félelmet elűző, halálon túlmutató reményt.

A szertartáson Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke mondott hálaadó és könyörgő imát.

Jókai Anna életének 85. évében június 5-én hunyt el hosszú betegség után. A hamvait rejtő urnát a búcsúztató szertartás után a család kísérte végső útjára.

(MTI)