Vasadi Péter 1926-ban született Budapesten, katonatiszti családban. Katonaiskolába járt, majd munka mellett leérettségizett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkaráról elbocsátották, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán szeretett volna tanulni, de onnan is kitiltották. 1952-től a Konzerv- és Húsipari Szállítási Vállalatnál dolgozott, 1956-ban a vállalat forradalmi munkástanácsának titkára lett - idézi fel a közlemény.

1967-től az Új Ember és a Vigília szerkesztője, újságírója volt. Írásaival gyorsan népszerűségre tett szert a katolikus olvasótáborban. Szakrális költő, Pilinszky János követője, a kortárs katolikus költészet egyik legmarkánsabb képviselője volt. A versek mellett írt elbeszéléseket, levélregényt, irodalomtörténeti tanulmányokat, esszéket. Legfontosabb munkái között van a Fényromok (versek, 1987), Hajnal Kentuckyban (versek, 2005) és a Kenyeret adtál... (prózai írások, 2009). Utolsó kötete 2016-ban jelent meg Csönd születik címmel.

Életműve elismeréseként Vasadi Pétert 1991-ben József Attila-díjjal (1991), 1996-ban Füst Milán-díjjal, 2012-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2014 óta a nemzet művésze - olvasható a közleményben.

(MTI)