Száz éves lenne a szökött fegyenc
Dátum: 2006. november 14., kedd, 11:51
Száz éve, 1906. november 16-án született Ardeche-ben Henri Charriére francia író, kalandos életű fegyenc, a Pillangó című önéletrajzi könyv szerzője.

Vidéki tanítócsaládba született, édesanyját korán elvesztette. Hamar rossz társaságba keveredett, a húszas évek végén már a párizsi alvilág hétköznapi életét élte; ezekben a körökben a mellére tetovált pillangó miatt Papillon (pillangó) néven ismerték. Hányattatásai 1932-ben kezdődtek, amikor a rendőrség őt gyanúsította meg egy Kicsi Roland nevű alvilági figura meggyilkolásával. Bár kitartóan tagadott, bűnösnek találták, és életfogytig tartó, tengeren túli fegyenctelepen letöltendő kényszermunkára ítélték. Pillangót előbb Cayenne-be, majd francia Guayanába vitték, büntetése nagy részét a híres-hírhedt Ördögszigeten töltötte le.

Pillangó nem volt hajlandó beletörődni sorsába és rögtön a szökést kezdte tervezni, s már 1933-ban megvalósította. Clousiot és Maturette nevű társával meglépett egy szárazföldi kórházból, és egy kis vitorlással Trinidad, majd Kolumbia felé vették az irányt. Útjuk során segítséget kaptak a leprásoktól és egy brit telepes család is bújtatta őket, de a rossz idő miatt nemsokára elfogták őket.

Charriére nem kért a börtön „vendégszeretetéből", és egy rabtársával újra megszökött. Útja során több hónapot töltött bennszülött gyöngyhalászok falujában, sőt két gyönyörű lánytestvérrel is megismerkedett. Mivel nem tudott (és nem is akart) választani közülük, mindkettőt feleségül vette, s mindkettőtől gyermeke született. A paradicsomi környezet ellenére a szökésben lévő fegyenc továbbállt, ám a szerencse elpártolt tőle: újra elfogták és börtönbe vetették. Innen Barranquilába vitték, ahol váratlan „öröm" érte: a foglyok közül régi cimborái, Clousiot és Maturette vigyorogtak rá. A trió nem pazarolta az időt, számos alkalommal kíséreltek meg szökést, ebből az egyik különösen fájdalmas véget ért a Pillangó számára: eltörte a lábfejét, így hátralévő életében sántikálva tudott csak járni.

1934-ben visszakerültek a guayanai fegyenctelepre, ahol a szökést kétéves magánzárkával „honorálták", amit Charriére a Saint Joseph szigeten töltött le. Tulajdonképpen még szerencséjük volt: eredetileg gyilkossági kísérlettel vádolták őket, amiért anno szökés közben leütötték a kórház őrét, s öt év magánzárka fenyegette őket. Ezt a vádat végül visszavonták, így két év elteltével kijöhettek, Clousiot azonban pár nappal később meghalt.

Pillangó útja a Royale szigetre vezetett, ahonnan azonnal szökni akart. A terv kudarcba fulladt, mire megölte a besúgót: halmazati büntetésként nyolcévnyi magánzárkára ítélték. A kegyetlen különbüntetés végül 19 hónapig tartott, szabadulását hivatalosan egészségügyi okoknak köszönhette - a valóságban pedig annak, hogy kimentett egy kislányt - mint később kiderült az egyik őr lányát - a cápáktól hemzsegő vízből.

A szökésre specializálódott Pillangó újra a hétköznapi fegyencek életét élte - de csak az őrök megtévesztésére. Őrültnek tetette magát, majd a kevésbé szigorúan őrzött elmegyógy-részlegből próbálta lelépni. Annál is jobban igyekezett, mert tudatában volt: következő kísérletét az időközben kitört második világháború miatt már halálbüntetéssel torolhatják meg. Bár ezúttal a terv alaposabb volt, a szökés ismételten kudarcba fulladt. Az „épelméjűségét visszanyert" Pillangót ismét az Ördögszigetre szállították, ahonnan addig még senkinek sem sikerült (legalábbis ép bőrrel) megszöknie. Mégis ez volt az a helyszín, ahonnan végül sikerült az áhított szabadságba menekülnie.

Az óceán hullámzását tanulmányozva rájött, hogy minden hetedik hullám nagyobb erejű, mint a többi - vagyis képes olyan távolságra lökni őt a szigettől, hogy az áramlás ne sodorja vissza. A terv már megvolt, csak a végrehajtása volt kockázatos: Pillangónak ugyanis nagy magasságból kellett leugrania és elkapnia az ominózus hetedik hullámot, amelyet a tengerből kimentett kislány után Lisette-nek nevezett el. Kezdetben kókusszal tömött zsákokkal kísérletezett, majd egy fegyenctársával rászánta magát az ugrásra.

A szökés sikerült, a két ember négy napon át hánykolódott a tengeren; társa néhány száz méterre a partoktól meghalt, nem bírta tovább. Charriére végül Venezuelában, nem sokkal később itt is a börtönben kötött ki. 1945 októberében szabadult és úgy döntött, itt fog élni. Megnősült, családot alapított, később pedig már venezuelai állampolgárként nyitott egy éttermet.

1970-ben jelent meg könyve, amely világhírűvé tette, igaz hitelességét - bár bizonyítékok támasztották alá - sokan kétségbe vonták. A Pillangó mégis hatalmas siker lett, milliós példányszámban fogyott el. Meg is filmesítették, Pillangót a kor egyik legnagyobb sztárja, Steve McQueen játszotta, de a filmben szerepet kapott Dustin Hoffman is.

Henri Charriére, a Pillangó Spanyolországban halt meg 1973. július 29-én, torokrák következtében. A francia törvények szerint élete végéig szökött fegyenc volt...

(MTI-Panoráma - Pietsch Judit, Sajtóadatbank)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Imri 2009-09-02 14:06 | Válasz erre | #1
A cikk teljsen pontatlan! 1931- ben ítélték el és nem 1932-ben.
Az indiánoknál a testvérpár közül az idősebbiket fogadta asszonyául (nem elvette, mivel nem volt esküvő), a húgát pedig azért mert az szinte "ráerőltette" magát az íróra, aki egy gyenge pillanatában nem bírt ellenállni...
Nem a lábfeje törött el, hanem a sarka, mindkét lábán.
Nem ő mentette meg a kislányt a cápáktól, csak megpróbálta, de egy csónak előbb odaért. Ennek ellenére elengedték a büntetését.
Az utolsó szökésénél a társa nem nem bírta tovább, hanem a tutajról leszállva az iszapra lépett és az elnyelte őt.
Röviden ennyi.

Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
 
Kálmán Jenőnek, a XX. század aranyos humorú pesti írójának volt egy kutyája. Egy rendkívül okos puli, amelyről könyvet is írt, és amely a történelemben – legalábbis a kutyatörténelemben – egyedülálló dolgot művelt.
Aforizmák
„ A félszemű sokkal tökéletlenebb a vaknál, mert tudja, mije hiányzik."
Hugo
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ