Sánta Ferenc 10 éve halt meg
Dátum: 2018. június 4., hétfő, 19:02

Tíz éve, 2008. június 6-án hunyt el Sánta Ferenc Kossuth-díjas író, a Sokan voltunk, Az ötödik pecsét és a Húsz óra szerzője. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

Brassóban született 1927. szeptember 4-én egy székely szegényparaszt és egy likőrgyári munkásnő harmadik gyermekeként. A család gyakran költözött, Sepsibükszád, Marosvásárhely és Kolozsvár voltak gyermekkorának állomásai. A második világháború Debrecenbe sodorta, ahol a református kollégium hallgatója lett, de kicsapását megelőzve önként távozott. Alig húszévesen megnősült, és szép sorjában négy fia született. A család fenntartása érdekében 1947-től a Dorogi Szénbányászati Tröszt Pilisszentiváni Bányaüzeménél bányász, 1953-tól a Kispesti Vörös Csillag Traktorgyár, majd a Ganz Daru- és Hajógyár betanított munkása volt. 1958-ban lett az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1968-tól írói munkásságából élt.

Gyerekkorától kezdve az irodalom bűvkörében élt, nagyon sokat olvasott, írni húszas évei elején kezdett. 1954-ben egy irodalmi esten Szabó Pál figyelt fel a magyar falu gondjáról-bajáról beszámoló fiatalemberre, és írást kért tőle. Sánta először húzódozott, aztán elküldte még 1952-ben írott Sokan voltunk című novelláját, amely 1954 márciusában az Irodalmi Újság hasábjain meg is jelent. Szabó Pál a kilátástalan szegénység szorításában élő emberekről szóló, balladai hangvételű művet Móricz Hét krajcárjával rokonította.

Az 1955-ben megjelent Emberavatás, a pályájukat kezdő fiatal magyar írók antológiája Sánta egyik novellájának címét viselte, első novelláskötete 1956-ban Téli virágzás címmel jelent meg. Pályájának első korszakára az erőteljes önéletrajzi ihletettség, a személyes hangvétel, a népmesék, népballadák nyelvezete és lírai pátosza jellemző, fő témája a munka és a család becsületét, az emberi jóság, a szeretet, az erkölcsi helytállás parancsát nemzedékeken átörökítő tisztes szegénység.

1956-ban a Petőfi Kör alapító vezetőségi tagja volt, az év szeptemberében a parasztság jogfosztottságáról szóló levelet publikált. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő időszak írói és világnézeti válságának időszaka, ekkor keletkezett írásainak vezérmotívuma a kegyetlen világ, amelyben az ember helytállásának lehetősége sokkal korlátozottabb, az egyén kiszolgáltatottsága egyre fokozottabb.

Az egyén és a hatalom viszonya, az egyén erkölcsi felelősségvállalásának mértéke és módja, a hogyan kell és hogyan lehet élni kérdése foglalkoztatta az 1963-ban megjelent Az ötödik pecsét című regényében is. A nyilasterror idején játszódó parabolisztikus történetből 1976-ban Fábri Zoltán készített megrázó filmet. Ugyancsak Fábri vitte filmvászonra a társadalomfilozófiai kérdéseket boncolgató 1964-es Húsz óra című regényt, amelynek lapjain egy riport hátterében négy, egymással összefonódó paraszti sors bontakozik ki.

Sánta 1966-ban ismét regénnyel jelentkezett, Az áruló témája a történelmet alakítók és elviselők konfliktusa. A mű drámaváltozatát Éjszaka címen először a Nemzeti Színház akkori kamaraszínháza, a Katona József Színház tűzte műsorára 1968-ban, majd később tévéfilm is készült belőle. Újabb regényt már nem publikált, 1970-ben Isten a szekéren címmel jelent meg novelláskötete, ezt követte a Kicsik és nagyok című válogatás. 1993-ban A szabadság küszöbén címmel adta ki esszéiből, cikkeiből összeállított kötetét, ugyanebben az évben megjelent a Halálnak halála című kötete, amely életművéből válogatott.

Az író 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. 1956-ban és 1964-ben József Attila-díjat, 1970-ben Monte-Carlóban a Halálnak halála című tévéfilm forgatókönyvéért Arany Nimfa-, 1973-ban Kossuth-díjat kapott. Irodalmi életműve elismeréseként 1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2007-ben Középkeresztjével tüntették ki. 2004-ben Magyar Művészetért és Hazám-díjat kapott, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották.

Sánta Ferenc 2008. június 6-án halt meg.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Szomory Dezső szerette az embereket, de legalább annyira az állatokat. Volt egy gyönyörű macskája, amely, vagy inkább, aki minden tekintetben megkülönböztetett bánásmódot élvezett az író legénylakásában.
 
Gombaszögi Ella társasági ember, nagy kártyajátékos volt, de csak olyanokkal játszott, akik legalább olyan jók voltak, mint ő. A játszmákból nem ritkán vesztesként került ki, de ezt nem bánta, mert legalább volt alkalma egy kis zsörtölődésre.
Aforizmák
„Mire az ember megöregszik, a gyertya többe kerül, mint a születésnapi torta."
Bob Hope
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ