Sánta Ferenc 10 éve halt meg
Dátum: 2018. június 4., hétfő, 19:02

Tíz éve, 2008. június 6-án hunyt el Sánta Ferenc Kossuth-díjas író, a Sokan voltunk, Az ötödik pecsét és a Húsz óra szerzője. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

Brassóban született 1927. szeptember 4-én egy székely szegényparaszt és egy likőrgyári munkásnő harmadik gyermekeként. A család gyakran költözött, Sepsibükszád, Marosvásárhely és Kolozsvár voltak gyermekkorának állomásai. A második világháború Debrecenbe sodorta, ahol a református kollégium hallgatója lett, de kicsapását megelőzve önként távozott. Alig húszévesen megnősült, és szép sorjában négy fia született. A család fenntartása érdekében 1947-től a Dorogi Szénbányászati Tröszt Pilisszentiváni Bányaüzeménél bányász, 1953-tól a Kispesti Vörös Csillag Traktorgyár, majd a Ganz Daru- és Hajógyár betanított munkása volt. 1958-ban lett az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1968-tól írói munkásságából élt.

Gyerekkorától kezdve az irodalom bűvkörében élt, nagyon sokat olvasott, írni húszas évei elején kezdett. 1954-ben egy irodalmi esten Szabó Pál figyelt fel a magyar falu gondjáról-bajáról beszámoló fiatalemberre, és írást kért tőle. Sánta először húzódozott, aztán elküldte még 1952-ben írott Sokan voltunk című novelláját, amely 1954 márciusában az Irodalmi Újság hasábjain meg is jelent. Szabó Pál a kilátástalan szegénység szorításában élő emberekről szóló, balladai hangvételű művet Móricz Hét krajcárjával rokonította.

Az 1955-ben megjelent Emberavatás, a pályájukat kezdő fiatal magyar írók antológiája Sánta egyik novellájának címét viselte, első novelláskötete 1956-ban Téli virágzás címmel jelent meg. Pályájának első korszakára az erőteljes önéletrajzi ihletettség, a személyes hangvétel, a népmesék, népballadák nyelvezete és lírai pátosza jellemző, fő témája a munka és a család becsületét, az emberi jóság, a szeretet, az erkölcsi helytállás parancsát nemzedékeken átörökítő tisztes szegénység.

1956-ban a Petőfi Kör alapító vezetőségi tagja volt, az év szeptemberében a parasztság jogfosztottságáról szóló levelet publikált. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő időszak írói és világnézeti válságának időszaka, ekkor keletkezett írásainak vezérmotívuma a kegyetlen világ, amelyben az ember helytállásának lehetősége sokkal korlátozottabb, az egyén kiszolgáltatottsága egyre fokozottabb.

Az egyén és a hatalom viszonya, az egyén erkölcsi felelősségvállalásának mértéke és módja, a hogyan kell és hogyan lehet élni kérdése foglalkoztatta az 1963-ban megjelent Az ötödik pecsét című regényében is. A nyilasterror idején játszódó parabolisztikus történetből 1976-ban Fábri Zoltán készített megrázó filmet. Ugyancsak Fábri vitte filmvászonra a társadalomfilozófiai kérdéseket boncolgató 1964-es Húsz óra című regényt, amelynek lapjain egy riport hátterében négy, egymással összefonódó paraszti sors bontakozik ki.

Sánta 1966-ban ismét regénnyel jelentkezett, Az áruló témája a történelmet alakítók és elviselők konfliktusa. A mű drámaváltozatát Éjszaka címen először a Nemzeti Színház akkori kamaraszínháza, a Katona József Színház tűzte műsorára 1968-ban, majd később tévéfilm is készült belőle. Újabb regényt már nem publikált, 1970-ben Isten a szekéren címmel jelent meg novelláskötete, ezt követte a Kicsik és nagyok című válogatás. 1993-ban A szabadság küszöbén címmel adta ki esszéiből, cikkeiből összeállított kötetét, ugyanebben az évben megjelent a Halálnak halála című kötete, amely életművéből válogatott.

Az író 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. 1956-ban és 1964-ben József Attila-díjat, 1970-ben Monte-Carlóban a Halálnak halála című tévéfilm forgatókönyvéért Arany Nimfa-, 1973-ban Kossuth-díjat kapott. Irodalmi életműve elismeréseként 1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2007-ben Középkeresztjével tüntették ki. 2004-ben Magyar Művészetért és Hazám-díjat kapott, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották.

Sánta Ferenc 2008. június 6-án halt meg.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Gombaszögi Ella egy zenés vígjátékban például a ledér hölgyet játszó "Gomba" szerepe szerint így fordult Csortos Gyulához: "Azt álmodtam, hogy teljesen meztelenül sétálok az utcán, csak egy nagy tollas kalap volt a fejemen "
 
G. B. Shaw híres volt szarkasztikus megjegyzéseiről. Egy alkalommal régi hölgyismerőse panaszkodott az írónak:
Aforizmák
„Minden állítás tagadás is egyben."
Benedictus De Spinoza
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ