Gergely Ágnes Kossuth-díjas író, költő, műfordító 85 éves
Dátum: 2018. október 3., szerda, 19:37

Október 5-én lesz nyolcvanöt éves Gergely Ágnes Kossuth-díjas író, költő, műfordító. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

Eredeti neve Guttmann Ágnes volt, egyetemistaként vette fel a Gergely nevet. A Békés megyei Endrődön (ma: Gyomaendrőd) született, édesapja újságíró, anyja tisztviselő volt. Kisiskolás volt, amikor a család Budapestre költözött, de a nyarakat többnyire szülőfalujában töltötte. A második világháború idején apját munkaszolgálatra hurcolták, ahonnan nem tért vissza.

Gergely Ágnes iskoláit Budapesten és Szegeden végezte, latintanár, újságíró vagy színész szeretett volna lenni. Tizenhét évesen eredményes felvételi vizsgát is tett a Színművészeti Főiskolán, de értelmiségi-polgári származása miatt az úgynevezett politikai rostavizsgán kiesett. Egy merész váltással jelentkezett a Mozdonygyárba és 1952-ben vasesztergályos szakmai bizonyítványt s szerzett, ezt követően elvégzett egy agrártanfolyamot is, majd bejutott a szakérettségi angol osztályába, 1953-ban szakérettségi vizsgát tett. Még ebben az évben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol 1957-ben vette át magyar-angol szakos középiskolai tanári diplomáját, választható tárgyként felvette a műfordítói gyakorlatot is Kardos László professzornál.

Pályáját általános, majd középiskolai tanárként kezdte, tanított Újpesten, közben fordított (James Joyce és Dylan Thomas műveit) és verseket írt. Első verseskötetét Ajtófélfámon jel vagy címmel 1963-ban adta ki a Magvető Kiadó, prózai munkássága 1966-ban a Glogovácz és a holdkórosok című szatírával indult. 1963-ban a tanári pályát elhagyva újságíró lett a Magyar Rádió külföldi adásainak szerkesztőségében, majd az Élet és Irodalom rovatvezetőjeként dolgozott. 1973-ban ösztöndíjjal egy évet töltött az Egyesült Államokban, az Iowai Egyetem nemzetközi íróprogramjának résztvevőjeként ismerte meg mélyebben az afrikai irodalom különleges világát.

Hazatérve a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője lett, majd 1977 és 1988 között a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat rovatvezetője volt. Közben 1975-ben angol és amerikai költészetet tanított a szegedi József Attila Tudományegyetemen, 1979-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-amerikai-afrikai irodalomból doktorált, ezt az egyetem 1997-ben PhD fokozattá minősítette. 1992-ben meghívást kapott az ELTE Angol Irodalmi Tanszékére, ahol a doktori képzés keretében William Butler Yeatsről vezetett szemináriumot és magyar műfordítás-történetet tanított 2003-ig.

Műfordítói és kutatói munkájának találkozásából születtek műelemző tanulmányai, önálló tanulmány- és esszékötetei, mint a Költészet és veszélytudat (Christopher Okigbóról, a biafrai háborúban elesett klasszika-filológus afrikai költőről), valamint a Nyugat magyarja (esszénapló Yeatsről).

Irodalmi pályájának legnagyobb területe lírai költészete, amelyet sajátos költői hang, formagazdagság, egyedi képi látásmód jellemez. Költői ízlését, belső szemléletét érzékelhető módon alakította az angolszász és a kelta hagyomány, de erősen vonzódik az antikvitáshoz, a latinon csiszolódott poétikai-grammatikai igényességhez. (Kobaltország, Hajóroncs, Királyok földje, A barbárság éveiből, Carmen lugubre). Legutóbb 2016-ban jelent meg verseskötete Viharkabát címmel.

Az első, 1966-os mű kivételével regényei összetartoznak, egy önéletrajzi fogantatású, de fikciós elemekkel átszőtt, laza tetralógia darabjainak tekinthetők, amelyek 1973 és 2000 között jelentek meg (A tolmács, A chicagói változat, Stációk, Őrizetlenek). 2013-ban Két szimpla a Kedvesben címmel jelent meg memoárkötete. A prózai és a költői életmű egységet alkot, a verseskötetek és a regények egymásra vetülve adják ki Gergely Ágnes írói világának hiteles képét.

Munkásságának markáns területe a műfordítás, elsősorban a brit, az amerikai és az afrikai irodalom közvetítője, többek között James Joyce, Evelyn Waugh műveinek tolmácsolója. Az angol mellett francia, német, orosz és bolgár nyelvű verseket is tett át magyarra, s angol közvetítéssel vagy nyersfordítás alapján több más nyelvű művet, így például a japán Akutagava Rjúnoszuke regényeit.

Gergely Ágnes tagja a Szépírók Társaságának és a PEN Club magyar tagozatának. 1998-ban tagjai sorába választotta az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiája, 2000-ben pedig a Digitális Irodalmi Akadémia.

Tevékenységét többek között József Attila-díjjal (1977, 1987), Déry Tibor-díjjal (1985, 1996), Füst Milán-díjjal(1994), Getz-díjjal (1996) jutalmazták, a Kossuth-díjat 2000-ben vehette át "kiemelkedő költői és műfordítói tevékenységéért". 2014-ben Budapest XIII. kerületének díszpolgára lett, 2017-ben megkapta a Magyar Irodalomtörténeti Társaság által alapított Babits Mihály Alkotói Emlékdíjat.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Victor Hugo a nagy francia író egyszer sürgős munka előtt állt. Mivel nem bízott eléggé abban, hogy végig kitart feladata mellett, félig levágta a szakállát és félig a haját, az ollót pedig kidobta az ablakon.
 
A L'Opinion című lap 1885.október 15-i számában megemlékezik a Hotel Drouot árveréséről (amely árverési csarnokot műfordítóink Drout-szállodának szoktak magyarítani), s elmondja, hogy mikor a szolga a kiállítási asztalra helyezett egy milói Vénust ábrázoló másolatot, harsány hangon kiáltotta a közönség felé:
Aforizmák
„ Akinek nincs szíve, az csak a fülére hallgat."
Pascal
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ