Kertész Imre tanulóéveit bemutató kiállítás nyílt a Szabó Ervin Könyvtárban
Dátum: 2020. február 22., szombat, 7:42

Részben eddig kiadatlan fotókon és vallomásokon keresztül, digitális tartalmakkal kiegészülve tekinti át Kertész Imre Nobel-díjas író tanulóéveit a Kertész Imre Intézet utazó kiállítása, amely csütörtökön nyílt meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) auditóriumában.

Az ismeretlen Kertész Imre - Tanulóévek 1934-1955 című, a FSZEK-ben március 27-ig látható vándorkiállítás a szerző tanulóéveire koncentrál, és új megvilágításba helyezi azt a korszakot, amely hatással volt alkotó éveire - hangsúlyozta Fodor Péter, a FSZEK főigazgatója a csütörtöki megnyitón.

Kiemelte, hogy a Kertész Imre Intézet utazó tárlata - amelynek ötödik állomása a FSZEK - ezúttal digitális tartalmakkal is kiegészül: a látogatók monitoros vetítés, valamint érintőképernyős applikációk segítségével még inkább közelebb kerülhetnek az egyetlen magyar Nobel-díjas író életéhez, korához, valamint első könyve, a Sorstalanság keletkezésének élményszerű megismeréséhez.

Kertész Imre élete és művei még jócskán felfedezésre várnak - hangsúlyozta Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet kutatási igazgatója.

Kifejtette, hogy az utazó kiállítás a szerző legkevésbé ismert életszakaszára, a kezdetekre koncentrál, azokra az élményekre, amelyek alkotói pályája későbbi irányát és témaválasztásait is meghatározták. Kertész Imre iskolai évei 1934-ben kezdődtek, amikor ötéves korában szülei elváltak, és egy neves pesti fiúinternátusba íratták, ahol elemi iskolai tanulmányait végezte. A kiállítás végigköveti Kertész Imre életét a gimnáziumi és a rövid ideig tartó újságírói éveken, valamint első feleségével való megismerkedésén át egészen 1955-ig, amikor úgy döntött, hogy a független írói pályát választja.

A kiállítás megnyitója után bemutatták az intézet gondozásában megjelent Kertész Imre művei című bibliográfiát. Hafner Zoltán, a kötet szerkesztője az MTI-nek elmondta, hogy a kiadvány egyfajta felmérése és összegzése az író eddig kiadott műveinek: nyolc tematikus fejezetben összesíti megjelent köteteit, írásait, a vele készült interjúkat, műfordításait, leveleit és idegen nyelven megjelent könyveit is.

"A kötetben azt mutatjuk meg, hogy eddig milyen ismeretekkel rendelkezünk a Kertész-művek tekintetében, így jobban látjuk a továbblépés lehetőségeit" - mondta, hozzátéve: sok kézirata kiadatlan maradt, műfordításai pedig csaknem 30 éve nem jelentek meg.

Az intézet tervei között szerepel a sok ezer oldalnyi kézirat feldolgozása, de újabb kiállításokkal is készülnek, közben kiadványok szerkesztésével és szöveggondozással is foglakoznak, és folyamatos gyűjtőmunkát végeznek. Kiemelte: Kertész Imrének sok műve nem maradt fent a hagyatékban, köztük az összes műfordítása (nagyjából 25 kötet), de a cikkeit, a vele készült interjúkat és zenés vígjátékainak gépiratait sem őrizte meg.

Munkájuk során elkezdték a vele készült hangfelvételek és filmfelvételek gyűjtését is - hangsúlyozta, kiemelve, hogy Kertész Imréről életében nem készült portréfilm, öt-tíz perces töredékek maradtak csak fenn, és fotó is csak kevés van róla az 1975 és 1990 közötti időszakból.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Tanára szemére vetette, hogy szórakozásból fest.
 
Amikor a náci csapatok megszállták Magyarországot, számos más művésszel együtt Salamon Bélát is elfogták, és elhurcolták a Svábhegyre, a magyar Gestapóhoz.
Aforizmák
„ Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött."
Karinthy Frigyes
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ