Rakovszky Zsuzsa költő 70 éves
Dátum: 2020. december 3., csütörtök, 6:50

December 4-én lesz hetvenéves Rakovszky Zsuzsa Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga:

Sopronban született, jogász édesapját kétévesen veszítette el. Édesanyja újból férjhez ment, Zsuzsa nevelőapja is jogot végzett, de a háború után raktárosként dolgozott. Rakovszky érettségi után Debrecenben kezdte meg egyetemi tanulmányait, ahonnan egy év után átiratkozott az ELTE bölcsészkarának magyar-angol szakára. Diplomájának megszerzése után az Állami Gorkij Könyvtárban (ma Országos Idegennyelvű Könyvtár) dolgozott. 1978-tól az ELTE angol tanszékén volt könyvtáros, majd 1982 és 1986 között a Helikon Kiadó szerkesztője volt. 1987-től szabadfoglalkozású író, műfordító, 1997-98-ban részt vett a Beszélő című folyóirat szerkesztésében is. Az 1989-ben induló Holmi című folyóiratnak a kezdetektől fontos szerzője volt, a lap megszűnéséig, 2014-ig elsősorban itt közölte verseit, elbeszéléseit.

A csendes, visszahúzódó lány első verseit Vas István telefonkönyvből kilesett címére küldte el, és nem kevés izgalommal várta a kritikáját, amely igen kedvező volt. Első folyóiratközlése 1976-ban az Új írásban jelent meg. Vas István segítette abban is, hogy 1979-ben megjelenhessen a pályakezdő költőket bemutató Madárúton című antológiában is. Még első önálló kötete megjelenése előtt, 1980-ban Strand című verséért megkapta a Graves-díjat. A versírással párhuzamosan műfordítói pályája is elindult, elsősorban angolszász szerzők alkotásait ülteti át magyarra. Első verseskötete, a Jóslatok és határidők 1981-ben látott napvilágot, majd egy évvel később első fordításkötete, az ír népmeséket tartalmazó A megbabonázott puding is megjelent.

Saját bevallása szerint lassan és nehezen ír verseket, négy-öt év is eltelik, mire egy kötetnyi összegyűlik. Rakovszkyt az úgynevezett "új érzelmesség" képviselőjeként is szokták emlegetni, és minden verseskötetét általános kritikai elismerés övezi. 2006-ban publikálta Visszaút az időben című gyűjteményes kötetét, amelyben addig megjelent versei mellett egy új ciklus is helyet kapott. 2015-ben jelent meg a múltunk közös emlékeire reflektáló Fortepan című kötete, 2018-as Történések című könyvének költeményei azonban már inkább a jelen történéseire koncentrálnak. 1994-es angol nyelvű kötete, a New Life, amely George Szirtes fordításában Londonban jelent meg, külföldön is ismertté tette nevét. Fordított angol romantikus, modern angol és amerikai költőket, Ibsen drámáit (Kúnos Lászlóval), Alice Munro elbeszéléseit, regényeket, többek között Charles Frazier A hideghegy című művét, valamint Stephanie Meyer könyveit, és neki köszönhető a gyereknevelés klasszikusának számító Bruno Bettelheim-mű, Az elég jó szülő magyar kiadása is.

A 2000-es évek elején fordult a prózaírás felé, első, kirobbanó sikert aratott nagyregénye a 2002-es A kígyó árnyéka volt. A fordulatokban és rejtélyekben gazdag 17. századi történetért 2002-ben ő kapta a Magyarország Európában Alapítvány által odaítélt Magyar Irodalmi Díjat. Még A kígyó árnyéka írása közben újabb prózába kívánkozó, immár a közelmúlthoz, az "ötvenes évek szűk levegőjéhez" kötődő téma foglalkoztatta, amiből 2005-re készült el egy új regény, A hullócsillag éve. A regényt a kritika és az olvasók is kedvezően fogadták.

2009-ben újabb prózakötettel jelentkezett; A Hold a hetedik házban lélektani novelláiban női sorsok, jellegzetes élettörténetek jelennek meg. 2011-es VS című regénye a 19. és 20. század fordulóján élt, nőnek született, de férfiként élő és viselkedő gróf Vay Sarolta/Sándor író alakját elevenítette meg. A 2014-es Könyvhétre jelent meg egy képzeletbeli kisvárosban játszódó Szilánkok című regénye, amely a történelmi Magyarország végnapjait dolgozza fel az 1890-es évek közepétől az 1920-as évek közepéig. Legutóbbi prózai műve, egy különleges családregény Célia címmel jelent meg 2017-ben.

Egyetlen drámáját, Ibsen Nórájának egyfajta változatát A nyolcadik címmel írta a Nemzeti Színház Tízparancsolat nevű drámapályázatára, és 2010-ben felolvasószínházi formában be is mutatták. Gyermekeknek írt verseskötetét az Ismered-e? Füvészkönyv gyerekeknek címmel 2007-ben publikálta.

Rakovszky Zsuzsa munkásságát több rangos díjjal is elismerték, a többi között 1980-ban Graves-, 1988-ban József Attila-díjat kapott, 1989-ben elnyerte Az Év könyve jutalmat, 1992-ben a Soros Alapítvány Életműdíját, 1997-ben a Soros Alapítvány Alkotói Díját és a Magyar Köztársaság Babérkoszúja-díjat, 1999-ben pedig a Salvatore Quasimodo-díjat. 2003-ban Márai-díjjal ismerték el. 2010-ben jelentős költői és figyelemre méltó prózai munkássága elismeréseként Kossuth-díjjal tüntették ki. 2015-ben vette át a Babits Mihály Alkotói Díjat. 2016-ban Sopron díszpolgára lett. 2017-ben Hazám-díjat kapott. 2020 novemberében a Városmajor 48 Irodalmi Társaság Életműdíjával jutalmazták.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Szép Ernőhőz, a neves íróhoz bekopogott egy fiatalember. – Művész úr – mondta alázatos hangon – nemrég elküldtem önnek a novellámat. Tudja, azt az igen eredeti témájú novellát! Méltóztatott már elolvasni?
 
Egyik hazai körútján Caruso néhány ezer lírát utaltatott át magának egy kisváros postahivatalába. Amikor a címére érkezett pénzért jelentkezett, az akkurátus postamester sehogy sem volt megelégedve az énekes személyi igazolványaival.
Aforizmák
„ A lelkesedés nem pótolja a tehetséget. A tehetség nem pótolja az edzést. Az edzés nem pótolja az intelligenciát."
Felirat a Minneapolisi Sportpalota főbejáratán
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ