Május 13-án búcsúztatják Görgey Gábor Kossuth-díjas írót
Dátum: 2022. május 9., hétfő, 15:46

Május 13-án helyezik végső nyugalomra Görgey Gábor Kossuth-díjas írót, volt kulturális minisztert az Óbudai temetőben, gyászmisét május 14-én mondanak érte a Szent István-bazilikában Budapesten.

Az életének 93. életévében elhunyt alkotó temetése evangélikus és katolikus szertartás szerint lesz az Óbudai temetőben május 13-án 14 órakor. A gyászmisét másnap 13 óra 30 perckor tartják a Szent lstván- bazilikában - közölte a Magyar Tudományos Akadémia pénteken az MTI-vel.

Görgey Gábor Kossuth-díjas író, költő, színműíró, műfordító, egykori kulturális miniszter, a Magyar Televízió korábbi művészeti vezetője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és az Európai Akadémia tagja április 11-én hunyt el hosszan tartó betegség után.

Görgey Gábort az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját halottjának tekinti.

Görgey Gábor 1929. november 22-én született Budapesten. Diákkorától jelentek meg versei a Vigilia című folyóiratban. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán német-angol szakon tanult, ahonnan politikai okból eltávolították. Származása miatt 1951-ben kitelepítették, 1952-ben elvitték munkaszolgálatra, 1954-ben térhetett vissza Budapestre.

Dolgozott hivatalsegédként, majd üzemi színjátszó-csoportokat vezetett. A Magyar Nemzet munkatársa volt 1959-től 1994-ig, 1961 és 1969 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja, 1982-től 1988-ig a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője, 1992 és 1998 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagja, 1994-től 1997-ig a Magyar Televízió művészeti vezetője volt. A Magyar PEN Club alelnökének 1994-ben választották, 2001-től 2010-ig a Magyar PEN elnöke volt. 2000-től a Bibó István Közéleti Társaság alapító tagja és alelnöke, 2002-2003-ban a nemzeti kulturális örökség minisztere, majd 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadója volt.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-től a European Academy of Sciences and Arts tagja volt.

Első verseskötete Füst és fény címmel jelent meg 1956-ban, a következő 1963-ban Délkör címmel. Első bemutatója Kaposvárott volt (Rokokó háború, 1967), ezt a Komámasszony, hol a stukker? (1969) című dráma követte, amelynek Budapesten volt a premierje, és világszerte számos színházban előadták.

Munkásságát többek között 1980-ban József Attila-díjjal, 2006-ban Kossuth-díjjal, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetéssel, 2017-ben Radnóti-díjjal ismerték el.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Baja: 1950. A bácskai városban szereplő Rodolfo és Latabár Kálmán kisétál reggel a piacra. Gusztálják a szép gyümölcsöt, zöldséget, baromfit, végül megállnak egy termetes asszonyság standja előtt. A néni háztáji tojást árul.
 
A XIX. század végén a lengyel komponista és zongoraművész, Moritz Moszkowski Bécs utcáin sétálgatott a Rimszkij-Korszakov-tanítvány Alekszandr Glazunov társaságában.
Aforizmák
„ Legigazibb jele annak, hogy nagy képességekkel született valaki, ha irigység nélkül született."
La Rochefoucauld
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ