Az elmúlt hónapokban a legjelentősebb francia folyóiratokban elismerő visszhangot kiváltó, több mint hétszáz oldalas kötetet a francia baloldali újság másfél oldalas méltatásban mutatta be. Az írást Fejtő Ferenc történésznek és írónak, a költő egykori munkatársának és barátjának kommentárja kíséri.

Az elemzés a kötetben található, több mint ötven oldalas életrajzból merítve - amelyet Jean Rousselot írt - József Attila kilenc öngyilkossági kísérlete felől közelíti meg az örök szerelmes költő munkásságát. Magánéleti csalódásai mellett a versidézetekkel tarkított írás „a született európai, velejéig magyar forradalmár" költészetében a másik fontos elemnek a politikus vénát tartja. A méltatás kiemeli: a magyar iskolákban kötelezően tanított József Attilát a kommunista vezetés megpróbálta kisajátítani, de mára a „magyar Rimbaud" megtalálta igazi helyét az irodalomban.

Jean-Pierre Thibaudat szerint az 1938 óta Párizsban élő Fejtő Ferenc egyike azoknak, akik a legtöbbet tették azért, hogy a halála után József Attilára ragasztott „a rendszer költője" címkét elfelejthessük.

A költő egykori munkatársa a Szép Szó című irodalmi folyóiratnál együtt töltött időszakot megidézve a Bartók Bélával való együttműködésről beszélt a francia újságban. Elmondása szerint a zeneszerző egyszer azt mondta József Attilának, hogy ő az a magyar költészetnek, ami Bartók a magyar zenének.

Fejtő emlékei szerint a háború után a Magyar Kommunista Párt delegációjával Párizsba látogató Lukács György azzal vádolta meg őt, hogy negatív hatása miatt távolodott el József Attila a párttól. Az alig egy tucat kommunista verset író idealista költő valójában a Moszkva utasítására a német kommunisták és nácik által a szociáldemokrata kormány megdöntésére szervezett közös fellépés ábrándította ki a kommunizmusból - hangsúlyozta Fejtő, aki szerint az általa nagy gyereknek tartott barátja jóslata bevált: József Attila ma egész népét tanítja.(MTI)