Emlékkönyv Mezei Éva rendezőről
Dátum: 2008. március 17., hétfő, 16:52
Az élet tanítható címmel jelent meg könyv Mezei Éva szellemi örökségéről; az interjúkötetet, amely a család, a barátok, pályatársak, tanítványok vallomásain és dokumentumokon keresztül idézi meg az 1986-ban elhunyt rendező, drámapedagógus életútját, hétfőn mutatták be Budapesten, az Örkény István Színházban.

„Ebben a könyvben benne van mindaz, amit Éváról el lehet mondani" - hangsúlyozta Fodor Tamás rendező a sajtótájékoztatón, hozzátéve: „amit ő csinált, abban hitt, és közben mindig kérdéseket tett fel... Éva maga volt az ellentmondás".

Kiemelte: a kötet rendkívül sokszínű, sok ember szólal meg benne, és Mezei Éva élete az apropója annak, hogy ezek az emberek vallanak arról az ellentmondásos korról, amelyben éltek.

Mint Mácsai Pál rendező, az Örkény Színház direktora fogalmazott, a kötetben Mezei Éva „energiái, tanításai" sorakoznak. Hozzátette: reméli, eljut azokhoz, akiket illet.

Az emlékkönyv hét fejezetre tagolódik: az első rész a családról, Mezei Éva ifjúságáról, a pályakezdés éveiről szól, amelyekre mások mellett a rendező férje, Mezei György, valamint Gombos Katalin és Kautzky Armand színművész emlékezik vissza. A második részben a Népművelési Intézetben és a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesénél eltöltött évek kapcsán többek között Novák Ferenc koreográfus, Eifert János fotóművész és Gabnai Katalin drámatanár vall a múltról.

Az Egyetemi Színpadot megidéző harmadik fejezetben mások mellett Fodor Tamás színész-rendező, Jordán Tamás színész-rendező és Halász Péter rendező történetei hozzák közelebb Mezei Éva alakját. A 25. Színházról szóló fejezetben Gáspár Zsuzsa szerkesztő, Sebő Ferenc zeneszerző, és Molnár Gál Péter kritikus, a Pinceszínháznak szentelt részben pedig többek között Mácsai Pál színész-rendező és Hernádi Judit színművész vall a múltról, Mezei Évával kapcsolatos emlékeiről.

A Szinkron címet viselő fejezetben Gálvölgyi János és Szabó Gyula színművész mellett Szalay Éva szinkronrendező idézi fel a közös munkákat. A Gyerekjátékszín című részben Mezei Éva lányának, Mezei Katának, és többek között Korbuly Ágnes pszichológusnak, Márványi Péter rádiósnak az emlékein keresztül elevenedik meg a rendező, a drámapedagógus alakja.

Az írások, beszélgetések közé dőlt betűkkel dokumentumok ékelődnek, levelek, levelezőlapok, újságcikkek, amelyeket Mezei Éva írt, vagy róla írták - kordokumentumok a Köznevelés című lapból, a Nők Lapjából, a Népművelési Tájékoztatóból.

„Ez a könyv nem számvetés, hanem tanúságtétel kíván lenni" - írja Illés Klára szerkesztő utószavában, melynek az „Ilyen felnőttek is vannak?" címet adta.

Mezei Éva 1929-ben született Budapesten. 1952-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői tanszakán. Először a Vidám Színpadhoz szerződött, majd Egerben rendezett. Meghatározó szerepet játszott az Egyetemi Színpad, a 25. Színház és a Pinceszínház létrejöttében. 1957-től a Népművelési Intézet munkatársaként az amatőr színjátszás módszertani irányítója lett. Rendezett a rádióban, 1967-től a Pannónia Filmstúdióban mint szinkronrendező dolgozott. 1985-től a budapesti Pinceszínház igazgatója volt.

 


Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Tamás Amaryllis 2008-05-23 15:42 | Válasz erre | #1
Ehhez a kötethez 2005-ben és 2006-ban MEZEI GYÖRGY és MÜLLER PÉTER SZIÁMI fölkérésére -- hosszas fölkészülést követően, mely dokumentációkat a volt férj gyűjtötte össze és küldette el hozzám -- hatvan emberrel készíthettem interjút, azaz magnetofonra rögzített beszélgetést.

Első feladatom egy hosszas nyomozómunka volt, föllelni Éva életének tanúit, kortársait, alkotótársait, hát, szinte mintha COLUMBO hadnagy lennék -- de érdekes /!/, ezt a sorozatot Éva szinkronrendezte kezdetben, úgyhogy egyik első utam SZABÓ GYULÁhoz vezetett, na Őt meg kiskorom óta ismerem... És így tovább. Sajnos, EÖRSI PISTA Barátom és HALÁSZ PÉTER, a beszélgetőtársak közül azóta már nincs közöttünk testben... Köszönet érte, hogy nagybetegen is vállalták, hogy találkozzunk a könyv érdekében: Eörsivel az otthonában, H.P.-t meghívtam a Taverna KNOSSOSba, a Calvin tér közelébe, görög barátaink: Dimitrisz és Lambrosz vendéglőjébe, s ott beszélgettünk.

Most ennyit:

TAMÁS AMARYLLIS

tamasamaryllis@vipmail.hu

2008. május 23. péntek, 15,45

1255 Bp. Pf. 119.
............................................................................

Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Shaw nyomtatott meghívót kapott egyik hölgyismerősétől, akit különösebben nem kedvelt.
 
Gombaszögi Ella egy zenés vígjátékban például a ledér hölgyet játszó "Gomba" szerepe szerint így fordult Csortos Gyulához: "Azt álmodtam, hogy teljesen meztelenül sétálok az utcán, csak egy nagy tollas kalap volt a fejemen "
Aforizmák
„ Mondj néha igazat, hogy higgyenek neked, amikor hazudsz."
Jules Renard
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ