Nemrégiben jelent meg Almási Miklós: Hová tűnt az a rengeteg pénz? című könyve. A gazdasági világválsággal foglalkozó munka azoknak szól, akik a hírek mögé szeretnének látni. Akik nem okozói, hanem elszenvedői ennek a történelmi méretű filmszakadásnak. A kétszeres József Attila-és Széchenyi-díjas akadémikussal új könyvéről és a világban körülöttünk zajló folyamatokról beszélgettünk.

Sem irodalmi műnek, sem színdarabként nem skatulyázná be szerzője az Asztalizene című „terjedelmes költeményt", amelyet egy biztosítótársaság művészeti díjára érdemesítettek. Térey János lecsúszott budai egzisztenciák sorsát követve nyomon, a magyar középréteg belső feszültségeit tárja elénk, kíméletlen őszinteséggel.

Gosztonyi Jánosnak több könyve jelent meg, amióta nyugdíjba vonult a Radnóti Színház főrendezőjeként. Bár az írás korábban is fontos része volt az életének, színi pályájával ma sem ütközik: továbbra is játszik és rendez, immár az Új Színházban. A 79. Ünnepi Könyvhét kínálatában pedig három munkáját is megtalálhatják az érdeklődők.

Olvasóit akarja tanítani orvosi és közegészségügyi témájú bűnügyi történeteivel Robin Cook, harminc kötet, köztük a Kóma, a Járvány, a Láz és a Fertőzés szerzője. A hatvannyolc éves író legújabb, az indiai kulturális robbanás problémáját is felvető művének megjelenése előtt körúton jár Európában.

Amikor közlöm vele, hogy nem a könyveiről fogunk beszélgetni, hanem róla, az emberről, rögtön látszik rajta, hogy nincs túlzottan földobva. Hiába, Spiró György nem csupán kivételes író, de különleges – és igen zárkózott – riportalany.

Irodalmunk és színházi életünk markáns szereplője Szakonyi Károly, akinek Adáshiba című darabját joggal sorolhatjuk színmű-irodalmunk klasszikusai közé. A Magyar Kultúra Napja alkalmából mi másról kérdezhettük volna a jeles írót, dramaturgot, mint színházról, irodalomról?