BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Láng Olivér interjúja Forgács Zsuzsa Bruriával
Dátum: 2007. november 19., hétfő, 16:26
Nemrég jelent meg a Szomjas oázis című antológia, amelyben 33 magyar írónő novellája olvasható a női testről. Forgács Zsuzsa Bruria „anyaszerkesztőhöz" látogatott el Láng Olivér, a fiatal elsőkötetes költő, akire már a két évvel ezelőtt megjelent Éjszakai állatkert is nagy hatással volt. Először is azon csodálkozott, hogy létezik ennyi nőnemű írót fellelni a honban, másodszor azon, vajon miért adtak írást egy „feminista" antológiába.
– Úgy gondolom, hogy van néhány szöveg a Szomjas oázisban, amit nem nő írt. Azért jutottam erre a következtetésre, mert meglehetősen férfiszempontúnak, jobban mondva férfias stílusúnak találtam például a titokzatos Szécsi Magda Dzsendzsi novelláját. Már az első mondat szikár: „Az anyám hasában is tudtam, hogy cigánynak születek.” Ilyen mondatot egy nő nem tud leírni.

Igen, van férfi szerző a Szomjas oázisban női néven, mert szeretjük a kivételeket, részben hogy erősítsük, részben, hogy felrúgjuk a szabályokat. Viszont nem találta el a szerző nevét, mert nem Szécsi Magda Dzsendzsi a férfi szerzőnk, úgyhogy lehet tovább keresgélni. Ha már Szécsi Magda Dzsendzsinél tartunk, ő egy rendkívül izgalmas szerző, aki már húsz éve ír az ismeretlenség homályában, pedig írni azt nagyon tud, de azt hiszem, mivel sokszorosan kisebbséghez tartozik, ezért nem sokan tudnak róla. Annál inkább örültem, hogy Valuska a könyvesblogon a felfedezettjének tekinti!

http://konyves.blog.hu/2007/11/08/de_ez_az_en_testem_az_enyem

Más olvasóktól is hallottam, hogy Dzsendzsi zseniálisan ír. Egyetértek. És ha az ő szélesebb körű ismertségéhez a Szomjas oázis hozzájárul, az engem boldoggá tesz!

Ami az Ön által kiemelt mondat férfiasságát illeti, kedves a froclizás, de nem veszem be! Ilyet férfi is, nő is leírhat, különösen, ha egy férfi megpróbál nőszempontból írni. Van, akinek sikerül, ajánlom Önnek például Pályi András írásait, aki érzékeny, női szempontú írást kultivál. Persze ahogy egy nő sem tud 100%-osan férfiként írni, ugyanúgy egy férfinél is itt-ott ki fog lógni a lóláb, ha nőszempontú történetek írására adja a fejér. 

Miért 33 nő szerepel az antológiában? Ez talán Jézus Krisztusra való utalásként kell értelmezni?

– Igazából a 36-os számra utaztam, szerettem volna 36 szerzőt a könyvbe, de nem jött össze, majd talán a következőben. A 36-os szám számomra a 36 igaz embert jelenti, akik tartják a földet. Mindenkinek javaslom az erről szóló könyvet: André Schwarz-Bart Igazak ivadéka  (fordító Justus Pál). De visszatérve a számmisztikára, ha összeadjuk a 33 szerzőt és az 56 szöveget, akkor megkapjuk a 89-es számot, ami számomra a rendszerváltást szimbolizálja, amit mi arra a szemléletváltásra is értünk, ami a nőkkel kapcsolatban kezd beérni mostanában.

Ne haragudjon meg, de nem tudok mit kezdeni a nevével. Mikor döntötte el, hogy felveszi a Bruria nevet? Egyáltalán milyen név ez?

– Bruria héberül azt jelenti, fény, világosság. Bruria egyébként elismert tudós nő volt, híres talmud-vitázó, de nem miatta vettem fel a nevet, hanem anyám miatt, akit így hívtak, és aki az élet nagy ajándéka nekem, csak sajnos fiatalon elveszettem őt. Fel is dolgoztam ezt a fájdalmat egy hosszabb írásomban, a Talált nő című könyvemben: A tavak az égben repülnek.

– Gondolkodik-e azon, hogy a demokratizmus jegyében, fele férfi, fele nő szövegekből állít össze egy antológiát, természetesen csak akkor, amikor már befejezte ezt a sorozatot? Úgy gondolkom, ez szép végszó lenne!

– A férfi, vagy koedukált, vagy bármely más antológia szerkesztése nem tud lázba hozni, erre lesznek majd mások, akik ezt fontosnak érzik, és küldetésüknek tekintik. Egy ilyen antológia, sőt antológia sorozat rengeteg idő, energia, munka! A Kitakart psyché sorozat szerkesztése mellett alig marad időm a saját alkotó munkámra, illetve a megélhetésem megkeresésére, tehát csak különleges indokkal tudom rábírni magam erre a feladatra.  Egyelőre azon izgulok, lesz-e egyáltalán elég időm befejezni ezt a hat részes sorozatot, amit hiánypótlónak tekintek.

– Az Éjszakai állatkert nagy sikert aratott az olvasók körében, viszont a kritika nem valami nagy lelkesedéssel fogadta. Mit gondol, a Szomjas oázisnak is ez lesz a sorsa?

– A Szomjas oázisnak máris sokkal jobb a kritikusi fogadtatása, mint az első kötetnek volt. Úgy látszik sikerült áttörnünk az ellenállás első falát az előző kötettel, és most már hál’ istennek sok kritikus komolyan veszi, és magától értetődően ír irodalmi elemzést a könyvünkről, ahelyett, hogy helyből és eleve támadná a projekt létjogosultságát, ahogy ez az Éjszakai állatkert esetében történt. Persze a kritikusi fogadtatás nem minden, hiszen a könyvből így is nagyon sok fogyott. Tekintetbe véve, hogy ez egy antológia, amelyből általában 1500 példányt szoktak nyomni a kiadók (jó esetben 3000 példányt), úgy gondolom, hogy 8000 példány igencsak kimagasló.

Láng Olivér

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Nyolcvanöt 2007-11-19 17:34 | Válasz erre | #1
Az én figyelmemet felkeltette az interjú, azt hiszem, ezt az antológiát fogom ajándékozni a rokonaimnak karácsonyra.

Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Kodály Zoltán azon kevesek közé tartozott, aki nem félt Rákosi Mátyástól. Egyszer egy ünnepi fogadáson a „bölcs" vezér rosszallóan mondta Kodálynak:
 
Az Egyesült Államokban elterjedt szokás, hogy vezető újságok évente többször, meglehetősen lapos körkérdéseket intéznek a szellemi élet kiválóságaihoz. Azok természetesen nem nagyon lelkesednek a kérdésekért és gyakran csípős, fanyar feleleteket adnak.
Aforizmák
„ A művészet sokkal inkább fátyol, mintsem tükör."
Oscar Wilde
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ