Hírességek görbe tükre
Dátum: 2008. június 5., csütörtök, 8:38
Gosztonyi Jánosnak több könyve jelent meg, amióta nyugdíjba vonult a Radnóti Színház főrendezőjeként. Bár az írás korábban is fontos része volt az életének, színi pályájával ma sem ütközik: továbbra is játszik és rendez, immár az Új Színházban. A 79. Ünnepi Könyvhét kínálatában pedig három munkáját is megtalálhatják az érdeklődők.
– Több drámapályázatot nyertem, az egyik legjelentősebb az Édes Anyanyelvünk volt, amelynek az eredményhirdetése 2004-ben volt. Egernek csillaga volt a darab címe, amely deheroizálva mutatta be Dobó Istvánt. Pontosabban azt, hogy mi történik az egri diadal után, mit művel vele ez a nép és ez az ország. Ez még mindig tabu téma, mert nálunk csak szoborba öntött hősök létezhetnek. Ezért Egerben szóba sem jöhetett a bemutatása, és másutt sem. Hiába nyertem vele igen magas összeget - Hiller István akkori miniszter adta át a díjakat a Nemzeti Múzeumban -, a többi néma csend. De ezt tulajdonképpen már megszoktam. Három jelentős pályázatot nyert drámámból csak egy került színre, az is talán csak azért, mert annak a pályázatnak, amely Katona Józsefről szólt, az volt az alapfeltétele, hogy a nyertes művet elő is adják. A Kecskeméti Katona József Színház mutatta be, de bár ne tette volna! A mi K.Józsink volt a darabom címe, még Darvas Iván adta, aki mindig is pártolt engem mint színdarabírót. Ő rendezte A festett király című drámámat Gyulán. Kecskeméten azonban „muszfeladatnak" tekintették a bemutatót, amit ki kell pipálni - olyan is volt! Meghúzták szegény művemet a felismerhetetlenségig, bár a színészek mindent megtettek, hogy mentsék a menthetőt. Olyan sokkot kaptam, hogy azóta nem írok drámát, csak regényt - vall írói munkásságának hátulütőiről Gosztonyi János.

– Korábban nagyon sikeres rádiójátékai is voltak. Van ma igény erre a műfajra?

– Nem, a Magyar Rádiónál nincs fogadókészség, sőt még azt sem teszik meg,hogy megismételnék a régieket, amelyek dobozban állnak. A nagy lehetetlen című rádiójátékomat, amit olyan színészek adtak elő, mint Básti Lajos, Mezei Mária, Kállai Ferenc, a magyar után több mint tíz külföldi rádióadó is leadta. Marton Frigyes rendezte az első szatírámat. A Rádióban a hetvenes években nagy élet volt, igazi műhely, de immár húsz éve annak, hogy felszámolták.

– Az Ünnepi Könyvhéten azonban három könyve is ott lesz...

– Az életálmok című regényem és a tavaly megjelent arckép-gyűjteményem, Láttalak, elmeséllek címmel. Ebben a sajátos görbe tükörben mindenki benne van, aki fontos. Másfélszázan - Aczél Györgytől Weöres Sándorig -, elsősorban a színházi világból, amelyet legjobban ismerek, de vannak benne írók, muzsikusok, sportolók és énekesek, sőt: maga a szerző is, különben nem lenne hitele a műnek! Sok embert ismertem hosszú pályám során, és sok történet van, amire más nem emlékezhet, csakis én. A címet Gabnai Katalin szerkesztő adta, akihez elvittem a kész anyagot, és ő felvállalta. Az Argumentum Kiadó jelentette meg 2007-ben, és a második kiadás is elfogyott. Természetesen nem volt reklámja, de szájhagyomány útján elterjedt a dolog, és rögtön megsértődtek azok, akikről nem írok kedvezően. De ez engem sosem érdekelt. Teszem a dolgomat, és nem törődöm a reagálásokkal. Ami fontos, az az olvasók véleménye. Tőlük sok telefont és visszajelzést kaptam. Ezért megírtam a folytatást azokról, akik kimaradtak az első kötetből: És téged is láttalak, és téged is elmeséllek címmel - újságolja az író.

– Mi készül most az írói műhelyben?

– Újra regény. Volt egy életrajzi könyvem a Szépirodalmi Könyvkiadónál, amely csak annak megszűnése miatt nem jelent meg 1990-ben. Zsákpapírok a címe, mert a koncentrációs táborban valóban zsákpapírra írtam tintaceruzával a jegyzeteimet. Ezek aztán elvesztek, de én megmenekültem tizennyolc évesen. Ezt írom meg, és természetesen benne van a Színművészeti Főiskola az ötvenes években, ahol később tanár és egyetemi docens is lettem, - meg az egész pályám. Ezt az önéletrajzi regényt most az Argumentum kiadó készül megjelentetni.

Ézsiás Erzsébet

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Volt idő, amikor egyes színházak szinte versengtek egymással abban, hogy melyikük tud hosszabb előadást tartani.
 
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
Aforizmák
„ A világegyetem elmélet nélkül működik."
Teleki László
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ