130 éve született E.M. Forster
Dátum: 2008. december 30., kedd, 9:47
Százharminc éve, 1879. január 1-jén született Londonban Edward Morgan Forster angol író, a Szellem a házban és az Út Indiába szerzője.

Apja építész volt, korán meghalt, így a gyermeket édesanyja és a nagynénjei nevelték. A középiskolát Tonbridge-ben végezte, majd 1897-től a cambridge-i King's College-ban folytatott klasszika-filológiai és történelmi tanulmányokat. Diáktársai durvaságától sokat szenvedett, megnyugvást az irodalomban keresett. Tagja volt egy titkos vitakör, a Cambridge-i Apostolok csoportjának, majd a később ebből kialakuló Bloomsbury körnek.

Az egyik nagynénjétől örökölt vagyon révén tanulmányai végeztével utazni kezdett, az antik kultúra szerelmeseként hosszabb időt töltött Görögországban és Olaszországban is. Hazatérése után esszéket, novellákat írt az Independent Rewiev számára, majd 1905-ben megjelent első regénye Where Angels Fear to Tread (Ahová félnek lépni az angyalok) címmel. Részben olaszországi élményei köszönnek vissza 1908-as regénye, a Szoba kilátással lapjairól, amelyben egy fiatal lány szerelmén keresztül könnyed iróniával ábrázolja a még élő viktoriánus konvenciók és e merev illemszabályoknak fittyet hányó érzelmek ellentétét. A megmerevedő tradíciók és a mély érzelmek, a különböző polgári életformák konfliktusa adta következő regénye, a Szellem a házban témáját is. Mindkét műből James Ivory rendezett nagy sikerű filmet, parádés szereposztással.

1912-13-ban Indiában utazgatott. Hazatérve megírta a férfiszerelem kényes témáját feldolgozó Maurice című művét, amelyet megmutatott néhány barátjának, majd gondosan az asztalfiókba rejtett, s csak a halála után jelent meg. Az első világháború kitörésekor csatlakozott a Vöröskereszthez, s 1916-17-ben Alexandriában tevékenykedett. 1921-ben visszatért Indiába, ahol Devasz maharadzsa személyi titkáraként dolgozott. Az itt töltött időszak élményéből született meg az Út Indiába című regénye, amelyet kritikusai a tömör szerkesztés, a hiteles jellemábrázolás, a szimbolikus, egyben realista megjelenítés miatt a XX. századi regény egyik csúcspontjaként tartanak számon. 1984-ben David Lean rendezett belőle filmet.

Az Út Indiába megjelenése után nem írt több regényt, fontosak viszont akkori esszéi és novellái, amelyeket több kötetben gyűjtött össze, s ő írta Britten Billy Budd című operájának szövegkönyvét is. 1927-ben jelent meg regényelméleti írása A regény aspektusai címmel, amelyben a realizmus XX. századi lehetőségeit elemezte. A 30-as években a BBC Rádió tudósítójaként dolgozott, aktívan részt vett a Pen Klub munkájában, s ekkoriban kezdődött szerelmi kapcsolata egy londoni rendőrkapitánnyal, amely annak nősülése után is folytatódott.

Anyja halála után, 1946-ban Forster elfogadta egykori cambridge-i iskolája ajánlatát, előadó tanár lett, s élete végéig szinte minden idejét itt töltötte. 1953-ban és 1969-ben is Becsületrenddel tüntették ki. Cambridge-ben hunyt el 1970. június 7-én.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Voltaire-t egy vita hevében ellenfele idiótának nevezete. Voltaire derűsen nézett rá, és így szólt:
 
Kálmán Jenőnek, a XX. század aranyos humorú pesti írójának volt egy kutyája. Egy rendkívül okos puli, amelyről könyvet is írt, és amely a történelemben – legalábbis a kutyatörténelemben – egyedülálló dolgot művelt.
Aforizmák
„ Egy nő még mindig kiszámíthatóbb, mint egy elektron."
Mérő László
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ